Ranschburg Jenő a pillanatról

„Használj ki minden pillanatot, amit gyermekeddel tölthetsz.  Ezekből a pillanatokból táplálkozik a kapcsolatotok.”

Ranschburg Jenő

Született feleségek 6/5 – Ítélkezés

„A vérünkben van, hogy ítélkezünk a körülöttünk élők felett. Elítélünk idegeneket az öltözetük miatt. A szomszédainkat azért, ahogy a kertjüket gondozzák. És a barátainkat azért, ahogy nyilvánosan viselkednek. Igen mindannyian örökösen ítélkezünk. Sose gondolván arra, hogy egy napon mi magunk lehetünk, akit megítélnek. … Igen, a vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. És a vérünkben van az is, hogy másokat okoljunk a saját hibáinkért.

A vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. Ha eleresztik a fülünk mellett a kívánságaikat azt gondoljuk tiszteletlenek. Ha nem figyelik a gyereküket árgus szemmel, levonjuk a következtetést, hogy alkalmatlan szülők. Ha csaláson kapjuk őket feltételezzük, hogy ismerjük az indokaikat. De mi történik akkor, ha végre megállunk egy percre, hogy a saját életünket tegyük mérlegre. Fájó lehet hátra tekinteni s látni, hogy mibe keveredtünk bele. És még annál is fájóbb rájönni, hogy nem áll szándékunkban kiszállni.”

Grace klinika 6/12 – Gyógyulás

„A sebészet első szabálya. hogy kerüld a veszély forrásokat. Legyen tiszta a kezed. Apró a metszésed. És a seb védett. A kettes szabály pedig, hogy ha az egyes nem működik, próbálkozz mással. Mert nem lehet mindig mindent elkerülni. Néha a sérülés akkora, hogy vágni kell. Még pedig nagyot.

A műtőben a gyógyítás egy vágással indul. Egy metszéssel. A hús szakadásával. Sebet ejtünk az ép húson, hogy feltárjuk a betegséget. Kegyetlen érzés. És ellentmond a józan észnek. De működik. Ha vállaljuk a feltárást, a gyógyulás kedvéért. És ha vége, ha a metszést bezárták, várunk. Csak vársz. És reméled, hogy a beteg meggyógyul. Hogy nem rontottál tovább a dolgokon.”

Grace klinika