Született feleségek 1/3 – A félelem

„Igen, emlékszem a világra,  minden apró részletére. De legfőképpen arra, hogy mennyire féltem. Micsoda pazarlás. Tudják, aki félelemben él, nem is él igazán. Bárcsak el tudnám ezt mondani azoknak, akiket  hátrahagytam. De vajon használna nekik? Valószínűleg nem. Mostmár belátom mindig lesznek olyanok, akik szembeszállnak a félelmeikkel és lesznek olyanok, akik inkább megszöknek előle.”

Született feleségek

Charlotte Brontë a testvéri szeretetről

„Ebben a pillanatban villant belém, mit érezhetnek a testvérek egymás iránt. Életüktől elválaszthatatlan ez az érzés, semmilyen érzelmi megrázkódtatás nem tudja gyökerestül kiszaggatni, a civakodások megtaposhatják egy pillanatra, hogy utána annál elevenebb legyen. Ezt az érzést semmiféle szenvedély nem sem fojthatja el véglegesen, még az erős, igaz szerelem is legfeljebb csak versenyre kelhet vele.”

Charlotte Brontë

Grace klinika 2/12 – A családról

„Városi legenda, hogy az öngyilkosságok száma megugrik az ünnepek idején. Valójában épp ellenkezőleg, csökkenni szokott. Kutatások szerint azért, mert az emberek kevésbé hajlamosak végezni magukkal, amikor körülveszi őket a családjuk. A vicc az, hogy  ugyanez a fokozott családi együttlét a feltétélezett okozója az ünnepekkor menetrendszerűen bekövetkező depressziórohamoknak.

Egy régi mondás szerint senki sem választhatja meg a családját. Elfogadjuk, amit a sors adott és tetszik vagy sem, szeretjük őket vagy sem, megértjük őket vagy sem megbirkozunk vele. Egy másik ősrégi tanítás szerint a család, amibe születünk csak afféle kiindulási pont. Etetnek, öltöztetnek és vigyáznak ránk, amíg készen nem állunk arra, hogy kilépjünk a való világba és megtaláljuk a magunk törzsét.”

Grace klinika