Charlotte Brontë a testvéri szeretetről

„Ebben a pillanatban villant belém, mit érezhetnek a testvérek egymás iránt. Életüktől elválaszthatatlan ez az érzés, semmilyen érzelmi megrázkódtatás nem tudja gyökerestül kiszaggatni, a civakodások megtaposhatják egy pillanatra, hogy utána annál elevenebb legyen. Ezt az érzést semmiféle szenvedély nem sem fojthatja el véglegesen, még az erős, igaz szerelem is legfeljebb csak versenyre kelhet vele.”

Charlotte Brontë

Grace klinika 13/1 – Mégse

„Nem lenne jó, néha visszavonni a dolgokat. Amit mondtunk. Amit tettünk. De nincs mégse gomb, csak remélhetjük, hogy tanulunk, hogy változunk. Igaz? Hogy jobbak lehetünk. Nem vonhatjuk vissza, amit tettünk. A múlton nem változtathatunk, mert a jövő folyton a nyomunkban van.

A legjobb, ha a múlt a múltban marad. Tovább lépünk és tanulunk belőle. Ha nem tanulunk a hibánkból, nem rajtunk múlik, milyen jövő vár ránk. A múlton már nem tudunk változtatni. Ami történt, megtörtént. De a jövőnket mi határozzuk meg. Vagy jobb lesz vagy rosszabb.”

Grace klinika