„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
Antoine de Saint-Exupéry
„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
Antoine de Saint-Exupéry
„Egy család ereje, ahogy egy hadsereg ereje is attól függ, hogy mennyire lojálisak egymáshoz a tagjai.”
Mario Puzo
„Gyerekként mindig azt szeretnénk, hogy a dolgok ne változzanak. Ne jöjjön másik tanár. Ne költözzünk el. Maradjanak meg a barátaink. Sebészként sincs ez másképp. Hozzászoksz a felelősséghez, a nővérekhez, a kórházhoz és új munkahelyet kell találnod.
…
Ez is egy gyakran ismételgetett frázis: Nem léphetsz tovább, amíg nem engeded el a múltat. Az elengedés a dolog könnyebb része, de tovább lépni nehezebb. Ezért néha harcolunk ellene. Megpróbálunk mindent úgy tenni, ahogyan előtte. Bár a dolgok nem maradhatnak ugyanolyanok.Van egy pont, amikor el kell engednünk, tovább kell lépnünk. Mert nem számít milyen fájdalmas, csak így léphetünk előre.”
Grace klinika
„Tudják, hogy van farokcsontjuk. Az régebben farok volt. A rózsaszín rész a szemünk sarkában pedig egy harmadik szemhéj volt. A féreg nyúlvány régebben segített az emésztésben. Most semmit sem csinál. Az evolúció története arról szól, mit hagytunk hátra. Mitől váltunk meg. A testünk csak ahhoz ragaszkodik, amihez feltétlenül szüksége van. És ha valamit már nem használunk, lemondunk róla. Elengedjük.
…
Miért olyan jó érzés megszabadulni dolgoktól? Kifakadni. Elengedni. Talán azért, mert amikor rájövünk, hogy mennyire kevés kell az életben maradáshoz akkor jövünk ár, milyen erősek is vagyunk valójában. Amikor már tényleg csak annyink van, amennyi kell. Hogy csak ahhoz ragaszkodjunk, ami nélkül nem tudunk élni. Ami kell. Nemcsak a túléléshez. Hanem a gyarapodáshoz.”
Grace klinika
„Egy halandó sem tud titkot tartani. Ha az ajka néma, az ujjai beszélnek. A pólusaiból szivárog a titka.”
Sigmund Freud