Csukás István – Tavaszi vers

Tavaszi vers

Az ablakhoz nyomul az orgona,
az ablaküvegen át rám nevet,
amit nem tudok megunni soha,
a kékszemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek egy percre újra én,
örökzöld időmből kipislogok,
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske, együtt lüktetek,
s kinyílok mohón, mint tavaszi ág,
ledobjuk, unt kabátot, a telet,
s szívemmel ver a születő világ.

Mert jó élni, e gyermeki hittel
így fordulok én is a fény felé,
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!

Csukás István

 2011.03.14. |   0 |  Kategóriák: Csukás István |    Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Grace klinika Sorozat

Grace klinika 13/18 – Üzenet

„Mikor Anyám alzheimer kórja súlyosbodott, átnéztem a számláit és találtam egy cetlit. Ez volt a cetlire írva: Fontos! Mondd Meredith-nek, hogy ne …” És ennyi, nem fejezte a mondatot. Mit ne csináljon Meredith? Ne igyon túl sokat? Ne simogasson kutyákat? Ne szeressen bele bárkibe? Ne hagyja menni a locsolót? Akkoriban keveset beszéltünk. Ezt már bánom. Többet kellett volna.
…
Folyton Anyám cetlijére gondolok. Mondd Meredith-nek, hogy ne. Ne féljen? Ne aggodjon? Ne adja fel olyan könnyen? Ne legyen szerelmes? Ne szüljön gyereket? Ne hazudjon soha? Sokat töprengek, mit tegye, mit ne tegyek. Megtanultam, hogy minden rajtam múli. Csakis rajtam. Már nincs kitől megkérdeznem. Én döntöm el, hogy mit akart írni. Mondd Meredith-nek, hogy ne féljen. Szia, Anya.”

Grace klinika

  • 2025.04.10.
  • 0