Született feleségek 3/16 – Remény

„Menjenek csak végig egy kertvárosi utcán. tudják mit fognak látni. Egy rakás pasast ugyanazzal az arckifejezéssel. Az én álmaim már sohasem válnak valóra. Sohasem lesz az életem botrányoktól mentes. Sohasem lesz egy saját fiam.  Sohasem zárhatom újra a karjaimba. Sohasem mondhatom el neki, hogy mit érzek. Igen, a kertváros tele van remény vesztett férfiakkal. Na persze egyszer-egyszer ráakadhatnak egy szerencsés krapekra, akinek minden álma valóra vált. Tudják miről lehet felismerni az ilyeneket? Ők azok, akik folyton vigyorognak. Hááát nem tenyérbemászó?”

Született feleségek

Született feleségek 2/4 – Apák

„A világ tele van jó apákkal. Hogy miről ismerni fel őket? A jó apák azok, akik olyan rettenetesen hiányoznak, hogy távollétükben minden összeomlik. A jó apák azok, akik szeretnek már jóval az előtt, hogy megérkeznénk. A jó apák azok, akik keresésünkre indulnak, amikor nem leljük a haza vezető utat. Igen, a világ tele van jó apákkal. És a legjobbak azok, akik mellett életük párja jó anyának érezheti magát.”

Született feleségek

Grace klinika 7/11 – Gyógyítás

„Egyrészről a gyógyítás tudomány. De szerintem művészet is. Akiknek a gyógyítás csak tudomány, azok ne álljanak mellettünk, ha nem áll el egy vérzés vagy ha a gyerekünk üvölt a fájdalomtól. Az orvosok a könyvet követik, a művészek az ösztöneiket. Egy művész érzi a fájdalmadat és bármeddig elmegy, hogy csitítsa. Bármeddig. Itt ér véget a tudomány és kezdődik a művészet.

Minden műtét extrém. Felvágunk egy testet, kiveszünk belőle darabokat, majd újra összarakjuk. Még jó, hogy az élet nem jár szikével. Mert ha úgy lenne, ha valami fájni kezdene, csak vágnánk … és vágnánk … és vágnánk. Az a helyzet, hogy amit kivágunk egy szikével, azt többé nem kapjuk vissza.”

Grace klinika

Grace klinika 10/1 – Halál

„A rezidensek számára van egy ünnepség, amin megkapják a fehér köpenyt és varázsütésre orvosok lesznek. A szüleim eljöttek az ünnepségemre. Még most is látom őket. Büszkék és boldogok. Azt mondják, a halálunk előtt lepereg előttünk az életünk. A fontos pillanatok, amelyek próbára tettek minket, amelyek azzá tettek, akik vagyunk. Előttem nem pergett le az életem. A fehér köpenyre gondoltam és örültem, hogy most rajtam van. Nekem akkor kezdődött az életem. Találó, hogy akkor is rajtam volt, amikor véget ért.

Egy orvos azért húz köpenyt, hogy életeket mentsen, hogy legyőzze a halált. De amint leveszi, sebezhető lesz, mint mindenki más. Ember. Mind meghalunk és nem tőlünk fog, hogyan és mikor. De azt eldönthetjük, hogy hogyan élünk. Tegyünk ezt, döntsünk. Ilyen életet akarunk élni? Ezt az embert akarjuk szeretni? Ez a legjobb formánk? Lehetünk erősebbek? Kedvesebbek? Együttérzőbbek? Döntsünk. Belégzés. Kilégzés. És döntsünk.”

Grace klinika