„Ha egy gyerek fél a sötétben, az megbocsátható. Az igazi tragédia, ha egy férfi fél a világosságtól.”
Platon
Grace klinika 7/2 – Sokk
„Úgy tartják a villám nem csap kétszer ugyanoda. De ez csak mítosz. Nem esik meg gyakran, mert a villám általában elsőre betalál. Ha 30000 ampernyi áram csap beléd, azt megérzed. Elfelejted tőle ki is vagy. A villám megégethet. Megvakíthat. Leállhat a szíved. És komoly belső sérüléseket okozhat. De ahhoz képest, hogy egy ezred másodperc alatt történik, mindent megváltoztathat.
…
A villám nem gyakran csap be kétszer. Ilyen csak egyszer van egy életben. Mégha úgyis érezzük, hogy a sokk újra és újra utol is ér. A végén elmúlik a fájdalom és elcsitul a sokk hatás. És egyszer gyógyulni kezdessz. Felépülsz valamiből, amit nem láttál előre. De néha a szerencse Neked kedvez. Ha jó helyen vagy jó időben, bármilyen csapás érhet, akkor is van esélyed a túlélésre”
Grace klinika
Rachel Carson a természet csodája
„A természet legpompásabb keze munkája néha egészen miniatűr, és ezt bárki tanúsíthatja, aki nézegetett már nagyítóval hópihét.”
Rachel Carson
Grace klinika 3/13 – Remény
„Senki nem azt tervezi, hogy az élete csak úgy eltelik. Mind azt hisszük, hogy nagy emberek leszünk. És attól a naptól fogva, hogy eldöntjük, sebészek leszünk tele vagyunk szép reményekkel az új feladatokat és az embereket illetően, akiken segítünk majd. Hisszük hogy megváltjuk a világot. Szép reményeink vannak azzal kapcsolatban, hogy kik leszünk és hová jutunk. És egyszer ott leszünk.
…
Mind azt hisszük, hogy nagyok leszünk és csalódunk, ha a reményeink nem valósulnak meg. De néha a reményeink alaptalanok. Néha amire számítunk könnyen elhaványul amellett ami váratlanul ér. Miért ragaszkodunk a reményeinkhez? Mert amire számítunk az tartja bennünk a lelket. A reményeink tartanak talpon. Amire számítunk az csak a kezdet. Amire nem számítunk attól változik meg az életünk.”
Grace klinika
Danielle Marchant az emberről
„Az embert könnyen elsodorják az események, és annyira lefoglal minket, hogy mindenkinek megfeleljünk, hogy elfelejtjük, kik is vagyunk valójában, miért vagyunk itt, és mire vágyik a szívünk.”
Danielle Marchant