„Minden gyerek imád játszani. Ám a gyerekek felnőnek és új játékokat találnak ki maguknak. Tettetik, hogy jól vannak, hogy a családjuk ne aggódjon. Hazudnak a kedvesüknek arról, hogy hová mennek délután. Mindenféle mesét találnak ki, hogy elrejtsék az igazságot a barátaik elől. Látható, mindenki örömét leli a játékban. Egészen addig a pillanatig, míg valaki meg nem sérül. „
Született feleségek
„Teljesen fölösleges megtiltani valamit egy nőnek, mert úgyis az lesz, amit ő akar.”
Sir Arthur Conan Doyle
„A sebészek többnyire vad és teljességgel valószínűtlen műtétekről álmodnak. Egy ember összeesik egy étteremben. Felnyitjuk egy vajazó késsel és szívbillentyűt egy faragott répa darabbal helyettesítjük. De olykor olykor egész másról álmodoznak. A legtöbb álmunk elillan az ébredéssel. Száműzzük az agyunk mélyére. De néha elhisszük. Hogyha elég erősen akarjuk, az álom folytatodik.
…
Az álom egyszerű. Az élvezet jó. És a dupla élvezet még jobb. A fájdalom rossz. És nincs olyan, hogy kevésbé fáj. De a valóság más. Az igazság az, hogy a fájdalom azért van, hogy eláruljon valamit. De csak kevés élvezet van, amit hasfájás nélkül kiélvezhetünk. De talán így van jól. Talán az a dolgok rendje, ha néhány álmunk örökre csak álom marad.”
Grace klinika
„A történelem egyik leghíresebb ügyvédje azt mondta egyszer: Nem létezik igazság sem a bíróságon, sem azon kívül. Talán, mert az igazság eleve elhibázott fogalom. A végső döntés úgyis tizenkét embertől függ. Emberektől, akik tapasztalataik, előítéleteik és érzéseik alapján döntik el, mi a jó és mi a rossz. Ezért vav, hogy mikor a rendszer cserbenhagy minket, saját igazságot akarunk szolgáltatni.
…
Az igazság, akár a szépség relatív. Egyesek ártatlan áldozatot látnak. Mások a gonoszt, aki csak azt kapta, amit megérdemelt. „
Bosszú
„Még nyolcadikban irodalom órán el kellett olvasnunk a Rómeó és Júliát. Aztán egy ötösért Mrs Snider eljátszatta velünk a szerepeket. XY lett Rómeó és amilyen az én formám, én lettem Júlia. Minden lány féltékeny volt rám, de én kicsit másképp láttam a dolgokat. Megmondtam Mrs Snider-nek, hogy szerintem Júlia egy idióta. Először is beleszeretett valakibe, akit nem kaphatott meg. Aztán meg a sorsot hibáztatta saját rossz döntéséért. Mrs Snider elmagyarázta, hogy amikor a sors belép a játékba a választásnak már nincs sok esélye. Tizenhárom éves vén fejjel bizotsan tudtam hogy a szerelem, akár az egész élet választás kérdése. És a sorsnak semmi köze az egészhez. Mindenki azt mondja romantikus a Rómeó és Júlia, az igaz szerelem, de szomorú. Ha Júlia olyan ostoba volt, hogy beleszeretett az ellenségébe, megivott egy üvegcse mérget, majd lefeküdt egy kriptában, megérdemelte, amit kapott.
…
Talán Rómeót és Júliát a sors hozta össze, de csak egy időre. Aztán lejárt az idejük. Ha mindezt előre tudták volna, talán minden rendben lett volna. Megmondtam Mrs Snider-nek, hogy ha felnövök a kezembe veszem a saját sorsomat, nem hagyom hogy egy pasas leterítsen. Mrs Snider azt mondta, hogy szerencsés leszek, ha egyszer átélhetem valakivel azt a szenvedélyt. Talán sikerül az is hogy örökre együtt maradjunk. Még most is hiszek abban hogy a szerelem többnyire a választásról szól. Egyszerűen csak le kell tenned a mérget és a tört és megkeresni a boldogságot. Többnyire. De azért néha minden jó választásod és jó szándékod ellenére a sors győzedelmeskedik.”
Grace klinika