Gyilkos elmék 7/6 – Erich Fromm a halálról

„A tavasz minden évben beköszönt, de nem mindekinek jut eszébe, hogy egy pillanatra megálljon és beszippantsa a virágok illatát. Egyeseket túlságosan leköt a jövő felett érzett aggodalmuk, vagy a múltbeli hibáik miatti félelem. Másokat az foglalkoztat, hogy rajta ne kapják őket vagy, hogy ők hogy kakphatnának rajta másokat. És mégis mindig akadnak olyanok, akik időt szakítanak arra, hogy elmerüljenek a tavasz nyújtotta csodákban. Ahogy mindig lesznek olyanok is, akik inkább a sötétben ücsörögnek, siratván mind azt, ami elveszett.”

Született feleségek