Grace klinika 6/9 – Múlt

„Mi orvosok egy folyamatosan fejlődő világban élünk és előretartunk, ha egy percre megállunk, máris lemaradunk. De bármennyire igyekszünk is előrehaladni, bármennyire is csábító az, hogy soha ne nézzünk vissza, a múlt mindig visszatér és arcul csap. És a történelem mindig újra igazolja, hogy annak, aki elfelejti a múltat a végzete, hogy megismételje.

Néha a múltat nem tudjuk csak úgy egyszerűen elengedni. Máskor pedig bármit megtennénk csak, hogy elfeledjük végre. És néha valami újat tudunk meg a múltról, ami mindent megváltoztat a jelenben.”

Grace klinika

Anatole France – vágyakzás

„Minden, ami él, az túlságosan is titokzatos. S te, kedvesem, számomra örök talány maradsz, amelynek értelme az élet gyönyöreit és a halál borzalmait rejti magában. Ne félj attól, hogy odaadod magadat nekem. Mindig vágyni fogok rád, és sohasem foglak kiismerni. Vajon valóban a miénk-e valaha is az, akit szeretünk? Vajon másvalami-e a csók és az ölelés, mint egy gyönyörűséges kétségbeesés erőfeszítése? Még amikor karjaimba szorítlak, akkor is kereslek, sohasem vagy az enyém, mert mindig kívánlak téged, s mert benned a lehetetlent és a végtelent kívánom.”

Anatole France