Grace klinika 6/16 – Tervek

„A sebészek a részletek rabjai. Szeretjük a statisztikákat, a listákat és a műtéti eljárásokat. A betegeink azért élnek, mert szeretjük követni a lépéseket, de bármennyire is szeretnénk mindig a számokra támaszkodni, a tervre, tudjuk, hogy sok orvosi felfedezés csupán a véletlen műve. Ecsetpenész, penicilin, mérgező fakéreg, a malária gyógyszere, egy kis kék kapszula a magas vérnyomásra, ágyő impotencia. Nehéz elfogadnunk, hogy nem mindig a kemény munka az, vagy a részletekre figyelés, ami meghozza a választ. De néha hátradőlünk, lazítunk és várjuk az örömteli véletlent.

Mindegy mit tervezünk, milyen lépéseket teszünk. Nem tudjuk, hogyan zárjuk a napot. Persze szeretnénk tudni, milyen csavart labdákat dobnak elénk. Mindig a véletlenek bizonyulnak a legizgalmasabbnak a napban, az életben. Néha megjelennek emberek, akikre nem számítottunk. Adódnak fordulatok, amiket magunk sosem választottunk volna. Egyszerre ott találod magad, ahol nem is gondoltad volna. És ez jó. Van, akinek hozzá kell szoknia. Akkor is tudod, hogy egyszer majd megtanulod értékelni. Elalváskor mindig a másnapra gondolunk. Átnézzük a terveket. Listát írunk. És reméljük, hogyha ránk talál a véletlen, végül örömöt okoz majd.”

Grace klinika

Grace klinika 3/18 – Sebek

„Az emberek rengeteg rejtett sebet hordoznak magukban. Mint a személyes múltjuk titkos térképét. Diagramot minden régi sebükről. A legtöbb régi seb begyógyul és nem marad más csak egy heg. De valami nem heged. Néhány sebet mindenhová magunkkal viszünk és bár a vágás a múlté a fájdalom ott lebeg.

Mi a rosszabb? Egy friss seb, ami még szörnyen fájdalmas vagy egy régi, aminek már be kellett volna gyógyulnia, de nem így történt. Talán tanulhatunk a régi sebeinkből. Emlékeztetnek arra, hogy hol voltunk és mit éltünk át. Megtanítanak arra, hogy mit kerüljünk el a jövőben. Szeretjük ezt hinni. Csak hogy nem ez történik, igaz? Vannak dolgok, amiket meg kell tanulnunk újra, és újra, és újra.”

Grace klinika

Lev Tolsztoj a szeretetről

„Egész életen át egyetlen nőt vagy férfit szeretni pontosan annyi, mint azt mondani, hogy egy gyertya az egész életen át égni fog.”

Lev Tolsztoj