„Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot.”
Öveges József
„Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot.”
Öveges József
„Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést.”
Benjamin Disraeli
„A betegség mindig egy bacival kezdődik. Egyetlen csúnya betolakodóval. Egyetlen csúnya betolakodóval. És hamarosan a betolakodó osztodni kezd. Kettő lesz belőle. Kettőből pedig négy. A négyből meg nyolc. És aztán mire a tested feleszmél, már meg is szállták. Ez egy megszállás. Az orvos számára a kérdés az, hogyha a betolakodók ott vannak, ha már uralják a testedet, hogyan üzzék ki őket?
…
Mit teszel, ha a fertőzés megtámad, ha legyőz? Azt eszed, amit elvárnak és beveszed a gyógyszered? Vagy együttélsz a dologgal és reméled, hogy majd elmúlik? Vagy végleg feladod és hagyod, hogy megöljön?”
Grace klinika
„Intenzív dolog, ami egy műtőben zajlik. Mikor egy élet a tét. Döfködjük az agyat, mint valami lufit. Kötelék alakul ki a melletted álló sebésszel. Elvághatatlan, kibogozhatatlan kötelék. Nagyon bensőséges ez az együttlét. Tetszik vagy sem. Szereted őket vagy sem. Egy család lesztek.
…
Az, hogy mi köt össze minket néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi. És az időt. És a józan észt. És néha egy kötelék örökké tart.”
Grace klinika
„Úgy tartják az ördög akkor a legerősebb, amikor elfordulunk. Mint egy program, amely csendben fut a háttérben, amíg mi mással sz*rakodunk. Démonoknak hívjuk őket, felhasználói interakció nélkül dolgoznak. Monitoroznak, naplóznak, értesítést küldenek. Az ősi ösztönök elnyomott emlékek öntudatlan szokások, mind velünk vannak, mindig aktívak. Igyekszünk helyesen cselekedni jól viselkedni, elhozni a változást, de az egész sz*rt sem ér. Mert a szándékaink lényegtelenek, nem a szándékok vezérelnek, hanem a démonok. … A démonok sosem tétlenkednek. Folyton ügyködnek. Elcsábítanak. Manipulálnak. A markukban vagyunk. … Egyedül küzdünk a démonainkkal. És a legjobb amit remélhetünk, a reménysugarunk a küzdelem során, hogy ha kitörünk innen, akkor a túloldalon legalább ismerős arcok várnak.”
Mr. Robot