Grace klinika 11/25 – Otthon, család

„Emlékszem a suliban valaki azt mondta én csonka családból jövök. Ezt mondták, ha valakinek elváltak a szülei. Bár a mi családunk egyáltalán nem a válástól lett csonka. Mikor ezt hallottam gyerekként, azt hittem a csonka családokban csonka emberek élnek. Butaság volt, hiszen csak egy gyerek voltam. De még ma is csodálkozom.

Házat bármiből lehet építeni, olyan erősre amilyenre akarjuk. De otthont? Egy otthon sokkal törékenyebb annál.  Egy otthon a bennelévő emberektől otthon. És az emberek összetörhetnek persze. De minden sebész tudja, a törés összeforrhat, a sérülés meggyógyulhat. Mert bármilyen sötét is van a nap, majd újra felkel.”

Grace klinika

Grace klinika 14/7 – Elfogadás

„A sebész olyan tudós, akinek azt tanítják, hogy csakis azt higgye el, amit lát. De ezt nem mindig tartjuk be.

Akár sebész valaki, akár nem mindannyian el kell fogadjuk az élet nagy rejtélyeit. El kell fogadnunk, hogy igenis léteznek csodák. És hogy a múlt, az emlékezet és a múlt lidércei épp olyan valódiak, mint bármi más a világon.”

Grace klinika

Albert Camus a boldogságról

„Boldogságunkat és sikereinket csakis akkor bocsájtják meg, ha elég nagylelkűek vagyunk, hogy másokkal is megosszuk őket. De boldogok csak akkor lehetünk, ha nem sokat törődünk másokkal.”

Albert Camus

Grace klinika 8/9 – Rossz dolgok

„Pocsék napom volt. Gyakran mondjuk ezt. Vita a főnökkel. Gyomorhurut. Egy dugó. Ezt hívjuk pocsék napnak, amikor semmi pocsék nem történik.

Ilyesmikért könyörgünk. Gyökértömés. Adóellenőrzés. Magunkra öntött kávé. Amikor igazán szörnyű dolgok történnek, könyörgünk Istennek, akiben nem hiszünk, hogy adjon inkább kis tragédiákat. Csak ezt vigye el. Pitiánernek tűnik, nem? Az elárasztott konyha. A mérges szömörce. A sírva toporzékolós veszekedés. Segített volna, ha előre látjuk mi jön még? Ha tudtuk volna, hogy azok életünk legszebb pillanatai?”

Grace klinika