„Hálaadás. A pulykasütés ideje. A családi összejöveteleké. Az iskolai színdaraboké. Valamint a nagybevásárlásoké. És a stresszé.
…
Évente egyszer kicsit megállunk és számba vesszük mindazt a jót amiben részünk van. Hálát adunk a barátokért, akik megértenek. A szeretőkért, akik boldoggá tesznek. A gyerekekért, akik szót fogadnak nekünk. Igen. Mindig hálásnak kell lennünk azért, amit kapunk. Még akkor is, ha az csak egy lehetőség.”
Született feleségek
„Gyerekek. Kulcs. Családi fotoalbum. A lista, amit átveszünk magunkban elalvás előtt. Azok a dolgok vannak rajta, amit vinnünk kell vészhelyzet esetén. A lista megnyugtat bennünket. A gyerekek. A kulcs. A családi fotoalbum. Amikor tűz üt ki cunami idején. Amikor a föld tényleg megremeg. Emlékszünk a listánkra? Vagy csak igyekszünk elbújni?
…
Mi az, amit magunkkal viszünk baj esetén? Gyerekek. Kulcs. Családi fotoalbum. A lista semmit nem ér, ha a baj úgy kezdődik, hogy nem tudjuk, a férjünk megcsal-e azzal a nővel. Az egy egészen más földrengés.”
Grace klinika
„A boldogság elengedhetetlen része, hogy nélkülözzünk bizonyos dolgokat, melyeket akarunk.”
Bertrand Russel
„Nem időpont vagy időszak a karácsony, hanem lelkiállapot. Békességben, jóakaratúan és könyörületesen élni – ez a karácsony igazi szelleme.”
Calvin Coolidge
„Mind emlékszünk arra, amikor kiskorunkban megharaptunk egy másik gyereket a játszótéren. Az óvónő azt mondta, kérjünk bocsánatot. És kértünk is, de nem őszintén. Mert az, akit megharaptunk meg is érdemelte. De ahogy idősebbek leszünk a bajt helyrehozni nem olyan egyszerű. Ha kinősz a homokozóból nem mondhatod csak úgy. Úgy is kell gondolnod. Persze amikor orvosok leszünk a sajnálom nem egy egyszerű szó. Vagy azt jelenti, hogy meghalsz és nem segíthetek. Vagy azt jelenti, hogy nagyon fog fájni.
…
Orvosként nem csinálhatjuk vissza a hibáinkat. És ritkán bocsátunk meg magunknak értük. Ez a mesterséggel jár. De emberként mindig jobban akarjuk csinálni, jobbak akarunk lenni, jóvá tenni a rosszat, akkor is ha lehetetlennek tűnik. Persze a sajnálommal nincs mindig vége. Talán mert túl sok mindenre használjuk. Fegyvernek. Kifogásnak. De ha tényleg sajnáljuk, ha jókor mondjuk ki, ha úgyis gondoljuk, akkor megteszi. Ha tettekkel mondjuk el, amit szavakkal nem tudunk. Ha jókor mondjuk, a sajnálom tökéletes. Ha jókor mondjuk, a sajnálom maga a megváltás.”