„A halál csak az élet végét jelenti, a kapcsolat végét nem.”
Mitch Albom
Grace klinika 4/11 – Hit
„Kezdetben az Isten megteremté a Földet és Mennyet. Legalábbis ezt mondják. Megteremtette az ég madarait, a mező vadjait és ránézett teremtményeire és látta, hogy ez jó. Azután Isten megteremtette az embert és azóta nincs megállás a leejtőn. A történet szerint Isten megteremté az embert a saját képére, de erre nincs bizonyíték. És végül megteremté a Napot, a Holdat és a Csillagokat. És az ember csak bajt csinál. És ha az ember bajban van – és ez gyakran van így – valami nálánál nagyobb felé fordul. A szerelemhez, sorshoz, valláshoz, hogy értelmet adjon mindennek. De egy vérbeli sebész számára az egyetlen, ami értelmet ad, az a gyógyítás.
…
Orvosként ma már többet tudunk az emberi testről, mint eddig bármikor a történelem során. De maga az élet csodája, hogy miért élünk és miért halunk meg. Miért bántunk vagy bántanak meg minket. Az továbbra is rejtély. Tudni akarjuk az okot, a titkot, a választ a könyv végéről. Mert a gondolatot, hogy teljesen egyedül vagyunk idelent, túl nehéz lenne elviselni. De ha a nap véget ér. Az a tény, hogy mi ott vagyunk egymásnak, minden ellentétünk és más nézeteink ellenére. Elég ok arra, hogy tovább higgyünk.”
Grace klinika
Micimackó – magány és félelem
„Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk.”
Micimackó
Grace klinika 13/15 – Háború
„Van egy régi történet egy apáról és két fiáról. Amikor kitört a polgárháború, az apa az egyik fiát az északi seregbe küldte, a másikat a délibe. Úgy gondolta, ha külön oldalon harcolnak, nagyobb az esélye, hogy az egyikük túlélheti. Egy otthon vívott háborúnak az áldozatai a szomszédok, a barátok, a család. Mi pedig egyedül maradunk.
…
A háború kegyetlen. Mindenkinek védekezni kell és támadnia. Sérülést okozunk. Megsérülünk. Harcolunk. Harcolunk. És harcolunk. De meddig? De mi ellen harculunk? És miért harcolunk? Mikor kell már abbahagyni az egész hülyeséget? És simán feladni?”
Grace klinika
Grace klinika 14/11 – Halál
„A halálos ágyán senki sem a munkára gondol. Ezt a közhelyet akkor vesszük elő, ha lógni akarunk vagy túl sokat költünk a nyaralásra vagy ha egy megbeszélés miatt nem tudunk elmenni a gyerekünk focimeccsére. A halálos ágyán senki se gondol a munkára. Kivéve azt, aki imád dolgozni.
…
Nem számít, hogy az életünket egy tárgyalóban, otthon vagy egy hawai-i strandon töltjük. Ha visszanézünk az életünkre, az egyetlen, ami számít az az, hogy azt csináltunk, amit szeretünk, azokkal akiket szeretünk? Boldogok voltunk? Kihoztuk a legtöbbet ebből a gyönyörű, rémisztő, furcsa életből? Elengedtünk mindent, ami visszafogott minket? És vigyáztunk arra, ami igazán fontos?”
Grace klinika