D. Carnegie – A mosoly értéke

A mosoly értéke

Semmibe se kerül, de sokat teremt.
Gazdaggá teszi azokat, akik kapják
és nem juttatja koldusbotra
azokat, akik adják.
Egy pillanatig él csak, de emléke
néha örökké megmarad.
Senki sem olyan gazdag, hogy
meglehetne nélküle és senki sem
olyan szegény, hogy ne lenne
gazdagabb tőle.
Táplálja a jóakaratot az üzleti
életben, boldogságot teremt az
otthonban és mindenütt a barátság
biztos jele.
Pihenés az elfáradt embernek,
napfény a csüggedtnek, világosság
a szomorkodónak és a természet
legnagyszerűbb ellenszere
a bajokkal szemben.
Nem jelent földi javakat senki
számára: nem lehet megvenni,
elkérni, kölcsönadni vagy ellopni
csak önként lehet odaadni.
Ha valaki túl fáradt ahhoz hogy
mosolyogni tudjon, akkor legalább
te nézz rá derülten.
Senkinek sincs annyira szüksége a
mosolyra, mint annak, aki maga
már nem tud mosolyogni.
Ha meg akarod kedveltetni magad
az emberekkel, akkor

Mosolyogj!

D. Carnegie

Nevil Shute a veszélyről

„Jellemünknek jót tesz, ha olyan sportot űzünk, melyek időről időre életveszélybe sodorhatnak bennünket, mert így legalább mindennapi elfoglaltságaink során a józan eszünkre hallgatunk … .”

Nevil Shute

Grace klinika 3/7 – Sebek

„Sebészként megtanuljuk keresni a kórt. Néha könnyű felismerni a bajt. Legtöbbször lépésről lépésre kell haladni. A felszínen kezdeni, a baj bármilyen jele után kutatni. Egy duzzanat, egy seb, egy váratlan tumor után. Legtöbbször nem tudjuk első ránézésre megmondani, hogy mi baja lehet egy embernek. Végtére is kívülről teljesen épnek tűnhet, de ami belül van az egész más történetről árulkodik.

Nem minden seb felületi. A legtöbb seb sokkal mélyebb, mint hinnénk. De szabad szemmel nem látható. És vannak olyan sebek, amelyek meglepetésként érnek minket. De minden sebre vagy betegségre érvényes, hogy le kell ásni és a baj valódi forrását megtalálni. És ha megtaláltuk a bajt gőzerővel próbáljuk helyrehozni.”

Grace klinika

Grace klinika 7/16 – Felelősség

„Mindenki azt hiszi, hogy az orvosok a legfelelősségteljesebb emberek. Életel múlnak rajtuk. Nem bolondok. Nem feledkeznek el fontos részletekről. És nem hoznak idióta döntéseket. Mert az baj lenne, igaz?

Felelősséget vállalunk. A betegeinkért. A baj csak az, hogy ez a munkában ki is merül. A magánéletben nem gondolunk át semmit. Nem hozunk józan döntéseket. A kórházban mást se csinálunk egész nap. De ha rólunk van szó, már nincs mihez nyúlnunk. De megéri felelősséget vállalni? Mert ha bevesszük is a vitaminokat, és fizetünk adót, és nem vágunk a sor elejére. A világegyetem elénk sodor embereket, akiket szeretünk. De aztán mégis kicsúsznak a kezünkből és akkor mink marad? A vitamin. Semmi más”

Grace klinika