„Eljött a nagy nap. Mikor meg tudod a hírt. Az eredményt. Hogy rossz indulatú vagy jó indulatú. Hogy élni fogsz vagy sem. És Te tudni akarod. Még ha félsz is választól. Mert akkor továbbléphetsz, bármit jelentsen ez.
…
Azt mondják a tudatlanság boldogság. Mert ha már tudod a diagnózist és nem kedvező, nincs visszaút. Erős leszel vagy összeomlassz. Nehéz előre látni. Úgyhogy ne aggódj emiatt. Használd ki az időt mielőtt beüt a krach. Hát igen. Boldogok a tudatlanok.”
Grace klinika
„Egyedül, egyedül. Senki, de senki nem élhet egyedül.”
Maya Angelou
„Mind emlékszünk arra, amikor kiskorunkban megharaptunk egy másik gyereket a játszótéren. Az óvónő azt mondta, kérjünk bocsánatot. És kértünk is, de nem őszintén. Mert az, akit megharaptunk meg is érdemelte. De ahogy idősebbek leszünk a bajt helyrehozni nem olyan egyszerű. Ha kinősz a homokozóból nem mondhatod csak úgy. Úgy is kell gondolnod. Persze amikor orvosok leszünk a sajnálom nem egy egyszerű szó. Vagy azt jelenti, hogy meghalsz és nem segíthetek. Vagy azt jelenti, hogy nagyon fog fájni.
…
Orvosként nem csinálhatjuk vissza a hibáinkat. És ritkán bocsátunk meg magunknak értük. Ez a mesterséggel jár. De emberként mindig jobban akarjuk csinálni, jobbak akarunk lenni, jóvá tenni a rosszat, akkor is ha lehetetlennek tűnik. Persze a sajnálommal nincs mindig vége. Talán mert túl sok mindenre használjuk. Fegyvernek. Kifogásnak. De ha tényleg sajnáljuk, ha jókor mondjuk ki, ha úgyis gondoljuk, akkor megteszi. Ha tettekkel mondjuk el, amit szavakkal nem tudunk. Ha jókor mondjuk, a sajnálom tökéletes. Ha jókor mondjuk, a sajnálom maga a megváltás.”
„A szülő a csont, amin a gyerek a fogát élesíti.”
Peter Ustinov