„Tudjuk, hogy kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történt velünk? Így akarunk élni? Elég egy személy, egy beteg, egy pillanat, hogy az életünk örökre megváltozzon. Hogy megváltozzon a világnézetünk és gondolkodásunk. … Tudjuk kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történik velünk? Így akarunk élni? … Tudjuk, hogy kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történt velünk? Így akarunk élni?
…
Tudjuk, hogy kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történt velünk? Így akarunk élni?”
Grace klinika
„A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent.”
Phyllis Diller
„A műtőben megáll az idő. Odamegyünk az asztalhoz. Megnézzük a beteget. Fogunk egy szikét. És aztán egy buborékba kerülünk, ahol csak a műtét van és semmi más nem számít. Az idő. A fájdalom. A kimerültség. Semmi. A való életben is megesik. Ha nagy dolog történik. Egy tragédia. Lefagyunk. Visszahúzódunk a buborékunkba. Csak egy másodpercnek tűnik. De aztán felnézünk és hirtelen rájövünk, hogy egy egész év volt.
…
Hogy léphetünk vissza a világba? Ez ijesztő. Az idő megállt. De most felgyorsul. Keresünk egy mentőcsónakot. Valamit, ami reményt ad. De tényleg készen állunk? Hogy elhagyjuk a kis buborékunkat és kilépjünk a nagy, óriási véres szörnyű világba. Készen állunk, hogy megtegyük a lehetetlent?”
Grace klinika
„Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.”
Gabriel Garcia Marquez
„Az apa nem horgony, mely visszatart, sem hajó, mely magával visz, hanem világítótorony, melynek szeretete bevilágítja az utat.”
George Webster Douglas