„Minden ébren töltött óra alatt átlagosan tizennyolcszor érintjük meg az arcunkat. Naponta körülbelül százszor tesszük ki magunkat valamilyen fertőzésnek. A fertőzés gonosz módon kihasználja a mindennapi szokásainkat. Terjed, ha megfogunk egy ajtót, egy asztalt, a lift gombját, egy tollat, egy poharat. Vagy pénzt. Csak annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk megállítani a terjedését. Mert ha már terjed, általában a vírus győz.
…
Köztudott, hogy az orvosok a legrosszabb betegek. Nem törődünk a tünetekkel, amíg össze nem esünk. Szeretjük azt hinni, hogy mások vagyunk, mint a betegeink. De egyikünk sem legyőzhetetlen. Végül szembe kell néznünk vele, hogy emberek vagyunk és hogy néha legnagyobbaknak is kell segítség.”
Gyilkos elmék 6/3 – Mark Twain az emlékezésről
„Ifjabb koromban emlékeztem mindenre, akár megtörtént, akár nem. Ma már hanyatlanak a képességeim, hamarosan semmire sem fogok emlékezni, csak a meg nem történt dolgokra. Szomorú, hogy így darabokra hullunk, de mindnyájan így végezzük.”
Mark Twain
Született feleségek 6/13 – Barátok
„A legsötétebb pillanatainkban mindannyiunknak szüksége van valakire, aki meghallgat. Van, aki ilyenkor egy barátságos szakemberhez fordul. Van, aki ráhagyatkozik arra, aki idősebb és bölcsebb nála. És olyan is van, aki azok társaságát keresi, akik tudják min megy keresztül. De a legtöbbünk számára semmi sem olyan terápiás hatású, mint egy jó hosszú beszélgetés egy pár jó baráttal.”
Született feleségek
Voltaire a boldogságról
„A legtöbb ember nem elég okos, vagy nem elég buta ahhoz, hogy boldog legyen.”
Voltaire
Gyilkos elmék 14/5 – Carl Jung a mítoszról
„Az egyik legfontosabb kérdés, mi a Te mítoszod? Az a mítosz, amelyet megélsz?”
Carl Jung