„A rossz viselkedés gyökere mindig az ösztönzés hiánya.”
Rudolf Dreikurs
Született feleségek 2/5 – Bizalom
„A világon mindenkinek szüksége van valakire, akire rábízhatja magát. Legyen az illető hűséges barát. Elszánt szószóló. Vagy szerető családtag. De olykor olykor az életben azok, akikről azt hittük mindig mellettünk állnak, hátat fordítanak nekünk. Ha ez megesik, bámulatos hogy mire vagyunk képesek, hogy visszaszerezzük őket.”
Született feleségek
Grace klinika 7/11 – Gyógyítás
„Egyrészről a gyógyítás tudomány. De szerintem művészet is. Akiknek a gyógyítás csak tudomány, azok ne álljanak mellettünk, ha nem áll el egy vérzés vagy ha a gyerekünk üvölt a fájdalomtól. Az orvosok a könyvet követik, a művészek az ösztöneiket. Egy művész érzi a fájdalmadat és bármeddig elmegy, hogy csitítsa. Bármeddig. Itt ér véget a tudomány és kezdődik a művészet.
…
Minden műtét extrém. Felvágunk egy testet, kiveszünk belőle darabokat, majd újra összarakjuk. Még jó, hogy az élet nem jár szikével. Mert ha úgy lenne, ha valami fájni kezdene, csak vágnánk … és vágnánk … és vágnánk. Az a helyzet, hogy amit kivágunk egy szikével, azt többé nem kapjuk vissza.”
Grace klinika
Gabriel Garcia Marquez a megbocsátásról
„Egypercnyi kibékülés többet ér, mint egy életre szóló barátság.”
Gabriel Garcia Marquez
Grace klinika 6/23 – Biztonság
„A legtöbb embernek a kórház rémisztő hely. Ellenséges hely. Ahol rossz dolgok történnek. A legtöbben szívesebben lennének templomban, vagy iskolában, vagy otthon. De én itt nőttem fel. Míg az anyám dolgozott, én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam, zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templom. Az iskolám. Az otthonom. A kórház volt a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.
…
Én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam és zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templomom, az iskolám, az otthonom, a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.”
Grace klinika