„A sebészeket gyakran sebességük és hatékonyságuk alapján ítélik meg. De ez nem azt jelenti, hogy a gyors mindig jó is. Kapkodunk. Lehet, hogy rossz lesz a diagnózis. Nem mindig van időnk gondolkodni, mielőtt cselekszünk. És ilyenkor kerülünk bajba.
…
Ha eldördül az első lövés, minden eldől. Onnantól kezdve már nincs visszaút. A kérdés csak az, vajon visszalövünk-e? És kitör-e a háború?”
Grace klinika
„Minden első éves orvostan hallgató tudja, hogy a gyors szívverés bajt jelent. Egy kalapáló szív bármit jelezhet. Pánikbetegségtől valami sokkal … sokkal komolyabbig. Egy kalapáló szív vagy egy kihagyott dobbanás titkos szenvedés jele is lehet. Vagy jelezhet egy románcot, ami a legnagyobb baj mind közül.
…
Úgy tűnik nincs befolyásunk semmilyen szinten a saját szívünkre. A körülmények hirtelen megváltozahtnak. Egy kis romantikától kiugrik a szívünk. De a pániktól is. A pánik leállíthatja a szív dobogását. Nem csoda, hogy az orvosok annyit küzdenek, hogy stabilizálják. Hogy lassú legyen. Állandó. Szabályos. Vagy a szívünk ne ugorjon ki a helyéből valami rettenetes hírtől félvén. Vagy mert amit várunk az valami egészen más.”
Grace klinika
„Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éled! Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb, legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már most is tudják, mivé akarsz válni valójában.”
Steve Jobs
„Az idő az egyik irányba halad, az emlékezet a másikba.”
William Gibson
„A biológia nagyban befolyásolja azt, ahogyan élünk. Születésünk percétől kezdve tudjuk hogyan vegyünk levegőt, hogyan együnk. Ahogy öregszünk újabb ösztönök jönnek. Védjük, ami a miénk. Megtanulunk versengeni. Menedéket keresünk. De legfőképp szaporodunk. De néha a biológia ellenünk fordul. Igen, a biológia néha megszivat.
…
A biológia szerint azok vagyunk, akik születésünkkor vagyunk. A DNS-ünk kőbe van vésve, nem változik. De nem csak a DNS-ünkből állunk. Emberek vagyunk. Az élet változtat rajtunk. Új vonásaink lesznek. Nem óvjuk úgy, ami a miénk. Nem versengünk. Tanulunk a hibáinkból. Szembe nézünk a félelmeinkkel. Így vagy úgy, de találunk módot, hogy többek legyünk mint a biológia. A veszélyes csak az, hogy túl sokat változunk. Annyira hogy magunkra sem ismerünk és visszatalálnunk nehéz lehet. Nincs iránytű, se térkép. Csak be kell csuknunk a szemünket, lépni egyet és remélni, hogy odaérünk.”
Grace klinika