„A fáklyaként lángoló házból végül csak egy rakás hamu maradt. Régen azt hittem, ilyen sorsra jut minden: a család, a barátok, az érzések. De ma már tudom, hogy néha a szeretet állja a próbát; két embert, akik egymásnak születtek, semmi sem választhat el egymástól. Ha elszakítanak tőlünk valakit, akit szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, ha a szeretetünk sosem szűnik. A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart.”
A holló
„Aki nem emlékszik a múltra, arra van kárhoztatva, hogy megismételje azt. Aki pedig nem akarja elfelejteni újra és újra átéli. … A múlt trükkös dolog. Néha kőbe van vésve. Máskor elnyeli az emlékezet. De ha túl sokáig vagy a sötét oldalon, ki tudja milyen szörnyeket ébresztessz fel?”
Bosszú
„Az embernek a szenvedés iránti méltatlankodását voltaképpen nem maga a lényegi szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés kelti fel.”
Nietzsche
„Az anya nem az a személy, akire támaszkodunk, hanem aki szükségtelenné teszi a támaszkodást.”
Dorthy Canfield Fischer
„Abban a szeszélyben, hogy önként lemondunk szabad akaratunkról, és alávetjük magunkat olyasvalaki szeszélyének, akinek erről sejtelme sincs: a játékosan csapongó függetlenség a vak engedelmességgel elegyedik. Valami átmenetféle ez a rabszolgaság és a szabadság között.”
Victor Hugo