A remény rabjai – a zene és a szabadság

„A mai napig sincs fogalmam, miről énekelt az a két olasz nő, és nem is érdekel. Nem kell mindent kimondani. Olyan megfoghatatlan szépség áradt belőle, amit szó le nem írhat, amibe belefacsarodik a szíved. Azok a hangok magasabbra, messzebbre szárnyaltak, mint amiről valaha is álmodtunk. Mintha gyönyörű madár szállt volna a kalitkánkba, és dala nyomán leomlottak volna a falak. Ha csak egy röpke pillanatra, de a legutolsó rab is szabadnak érezte magát.”

A remény rabjai

Stephen King a halálról

„A halál az a pont, ahol véget ér a fájdalom, és megszületnek a szép emlékek. Nem az életnek szakad vége, csak a fájdalomnak.”

Stephen King

Grace klinika 6/6 – Nézőpont

„Ahhoz, hogy jó diagnózist állítson fel egy orvosnak mindig változtatnia kell a nézőpontján. Először meghallgatjuk a betegeink véleményét. Bár nekik sokszor gőzük sincs arról, hogy mi történik. Ezért megvizsgáljuk a beteget minden lehetséges szemszögből. Kizárunk dolgokat. Új ismeretre teszünk szert. Próbálunk rájönni, hogy mi lehet a baj. Kikérik a szakvéleményünket, hátha meglátunk valamit, amit a másik nem vett észre. A betegnek egy nézőpont jelentheti a különbséget élet és halál közt. Az orvosból ugyanez dühöt vált ki, mert akadt valaki, aki lekörözte.

Ha olyan végzet felé száguldunk, amivel nehéz szembe nézni, akkor szoktunk szakvéleményt kérni. És néha a válasz megerősít abban, amitől rettegünk. De néha új megvilágításba kerül egy probléma, amitől mindent másképp látunk. Miután mindenkit meghallgattunk és minden utat átgondoltunk, végül megtaláljuk, amit kerestünk. Az igazat, de ezzel semmi nem ér véget. Mert ott kezdődik minden újra. Új kérdések hadával.”

Grace klinika