Antoine de Saint-Exupéry – szelídítés

„Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra…”

Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg

Grace klinika 7/11 – Gyógyítás

„Egyrészről a gyógyítás tudomány. De szerintem művészet is. Akiknek a gyógyítás csak tudomány, azok ne álljanak mellettünk, ha nem áll el egy vérzés vagy ha a gyerekünk üvölt a fájdalomtól. Az orvosok a könyvet követik, a művészek az ösztöneiket. Egy művész érzi a fájdalmadat és bármeddig elmegy, hogy csitítsa. Bármeddig. Itt ér véget a tudomány és kezdődik a művészet.

Minden műtét extrém. Felvágunk egy testet, kiveszünk belőle darabokat, majd újra összarakjuk. Még jó, hogy az élet nem jár szikével. Mert ha úgy lenne, ha valami fájni kezdene, csak vágnánk … és vágnánk … és vágnánk. Az a helyzet, hogy amit kivágunk egy szikével, azt többé nem kapjuk vissza.”

Grace klinika

Bosszú 2/4 – Megérzés

„Egyesek szerint a megérzés adomány, ugyanakkor átok is lehet. Egy jelzés, ami olyan helyről érkezik, amit jobb felfedezetlenül hagyni. Az emlékek visszhangja, ami soha nem hal el. Nem számít milyen erősen próbáljuk elfojtani.

Amikor döntés előtt álltam Apám mindig azt mondta, hallgassak az ösztöneimre. A megérzéseink mindig tudják mire van szükségünk. A megérzés egy kis hang, ami megsúgja, ki barát és ki ellenség. Kit tarts kar távolságra és kit magadhoz közel. De túl gyakran zavar meg a félelem, a kétség és makacs reményeink, amiért is aztán nem hallgatunk a megérzéseinkre.”

Bosszú