„Ha valakinek önmagáról beszélsz, órákig szívesen figyel rád.”
Benjamin Disraeli
Grace klinika 11/24 – Idő, tragédia, remény
„A műtőben megáll az idő. Odamegyünk az asztalhoz. Megnézzük a beteget. Fogunk egy szikét. És aztán egy buborékba kerülünk, ahol csak a műtét van és semmi más nem számít. Az idő. A fájdalom. A kimerültség. Semmi. A való életben is megesik. Ha nagy dolog történik. Egy tragédia. Lefagyunk. Visszahúzódunk a buborékunkba. Csak egy másodpercnek tűnik. De aztán felnézünk és hirtelen rájövünk, hogy egy egész év volt.
…
Hogy léphetünk vissza a világba? Ez ijesztő. Az idő megállt. De most felgyorsul. Keresünk egy mentőcsónakot. Valamit, ami reményt ad. De tényleg készen állunk? Hogy elhagyjuk a kis buborékunkat és kilépjünk a nagy, óriási véres szörnyű világba. Készen állunk, hogy megtegyük a lehetetlent?”
Grace klinika
Bosszú 1/12 – Szavak
„Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, ha lehetne a fogaskerekek simábban pörögnének, hazugságok és gyanusítgatások otromba árjában. Néhány szó olyan kristálytisztán zeng, mint egy templomi harang, magasan szárnyal és az igazságot hirdeti. Vannak szavak, amelyek örök érvényűek. Eltemethetjük, elégethetjük őket, de az a sorsuk, hogy újjászülessenek, mint főnixmadár a hamvaiból. És amikor újjászületnek, szó szerint elakad a lélegzet.”
Bosszú
Mahatma Gandhi – láthatatlan szenvedélyek
„Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot.”
Mahatma Gandhi
Grace klinika 3/10 – Barátok
„A nap végén mikor véget ér a stressz csak arra vágyunk, hogy közel legyünk valakihez. És mikor igyekszünk távolságot tartani és úgy tenni mintha nem törödnénk egymással általában nagy kamu. Kutatunk és eldöntjük kit akarunk a közelünkben. És ha megtaláltuk ezeket az embereket, ragaszkodunk hozzájuk. Mindegy mennyire bántottuk meg őket. Akik még a nap végén is velünk vannak, őket érdemes megtartani. És persze néha közel lehet túl közel van. De néha a személyes terünk ilyen megsértése az, amire pontosan vágyunk.”
Grace klinika