Bosszú 2/4 – Megérzés

„Egyesek szerint a megérzés adomány, ugyanakkor átok is lehet. Egy jelzés, ami olyan helyről érkezik, amit jobb felfedezetlenül hagyni. Az emlékek visszhangja, ami soha nem hal el. Nem számít milyen erősen próbáljuk elfojtani.

Amikor döntés előtt álltam Apám mindig azt mondta, hallgassak az ösztöneimre. A megérzéseink mindig tudják mire van szükségünk. A megérzés egy kis hang, ami megsúgja, ki barát és ki ellenség. Kit tarts kar távolságra és kit magadhoz közel. De túl gyakran zavar meg a félelem, a kétség és makacs reményeink, amiért is aztán nem hallgatunk a megérzéseinkre.”

Bosszú

Grace klinika 2/20 – gyógyulás

„A betegek mindig megmondják nekünk, orvosoknak, hogy hogy végezzük a munkánkat. Csak varrja össze, tegyen rá tapaszt és aztán engedjen haza. Könnyű úgy gyors megoldást javasolni, hogy nem tudunk sokat a problémáról, ha nem tudjuk a mögöttes okokat vagy egyszerűen azt, hogy milyen mély is a seb valójában. Az első lépés a gyógyulás felé az, hogy pontosan beazonosítjuk, honnan ered a gond, de az emberek ezt nem szeretik hallani. El kell felejtenünk a múltat, ami idejuttatott bennünket, elhesegetnünk az esetleges jövőbeni komplikációkat, és ambuláns gyógyírt kell találnunk.

Orvosként, barátként, emberilényként megteszünk minden tőlünk telhetőt. De mint tudjuk a világ tele van váratlan fordulatokkal és épp amikor átlátnánk a világot a talaj kicsúszik a lábunk alól és megint padlóra kerülünk. Kis szerencsével megússzuk egy kis horzsolással, amit egy ragtapasz eltakar. De néhány seb mélyebb, mint első látásra tűnik és egy ambuláns kezelésnél többet igényel. Néhány seb esetében le kell tépnünk a tapaszt, hogy levegőt kapjon és idővel meggyógyuljon.”

Grace klinika