Bosszú 3/19 – Szövetség

„A győzelmet egyedül sosem érhetjük el. Szövetségeket kell létrehozni, hogy felülemelkedjünk a nálunknál nagyobb erőkön. Egyes szövetségek a közös célból születnek. Mások a puszta szükségből. Dehogy az egyesülés célt érjen meg kell határoznunk, a szövetséges valóban barát-e vagy pusztán az ellenség álruhában.

A szövetségek a legváratlanabb módokon egyesíthetik a régi barátokat. Feszegetve a köteléket, ami a legerősebb mind közül, ami a legnagyobb győzelmekhez vezethet vagy a legvégső bukáshoz.”

Bosszú

Grace klinika 10/9 – Bocsánat

„Az orvosok sosem hibázhatnak. Egy rossz döntésből is nagy baj lehet. Persze nem szándékosan csináljuk. Senkit nem akarunk bántani. De néha így alakul. Időnként hibázunk. És sajnáljuk, hogy ha hibázunk. Nem mintha a bocsánat kérés számítana. Már nem számít. Bármennyire is sajnáljuk, már nem számít.

Mind teszünk dolgokat, amikre nem vagyunk büszkék. Tisztában vagyok ezzel. Tudom, hogy senki sem tökéletes. De hogy lehet ezzel együtt élni? Hogy lehet minden reggel felkelni, szembenézni a világgal, ha tudjuk, hogy jobbak is lehettünk volna? Jobbnak kellett volna lennünk. Elég, hogy sajnáljuk? Egy bocsánat kérés tényleg begyógyítja a sebeket? Enyhíthet a fájdalmon? Helyrehozhatja a fájdalmat, amit okoztunk?”

Grace klinika

Született feleségek 6/1 – Bűn

„A kertvárosban bűnt találni nem nehéz. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni. Máris megláthatjuk, ahogy a szomszédunk adót csal. Túl sok vodkát iszik. És elcseni az apja magazinjait. Bizony a kertváros tele van bűnösökkel, akik közül néhányan olykor megbánják a bűneiket.

A kertvárosban nem nehéz bűnt találni. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni és megláthatjuk, amint a szomszéd asszonyaink megcsalják a férjüket. Neheztelnek a gyermekeikre. Áskálódnak a barátaik ellen. De bármennyire is szeretjük kitárgyalni embertársaink bűnös cselekedeteit. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nagy különbség van vétek és a gonoszság közt. Milyen szomorú, hogy mindig akad valaki, aki készségesen jön és emlékeztet rá.”

Született feleségek

Grace klinika 11/24 – Idő, tragédia, remény

„A műtőben megáll az idő. Odamegyünk az asztalhoz. Megnézzük a beteget. Fogunk egy szikét. És aztán egy buborékba kerülünk, ahol csak a műtét van és semmi más nem számít. Az idő. A fájdalom. A kimerültség. Semmi. A való életben is megesik. Ha nagy dolog történik. Egy tragédia. Lefagyunk. Visszahúzódunk a buborékunkba. Csak egy másodpercnek tűnik. De aztán felnézünk és hirtelen rájövünk, hogy egy egész év volt.

Hogy léphetünk vissza a világba? Ez ijesztő. Az idő megállt. De most felgyorsul. Keresünk egy mentőcsónakot. Valamit, ami reményt ad. De tényleg készen állunk? Hogy elhagyjuk a kis buborékunkat és kilépjünk a nagy, óriási véres szörnyű világba. Készen állunk, hogy megtegyük a lehetetlent?”

Grace klinika