„Így van ez egész életünk során: legsötétebb perceinkben olyan emberek gusztusa szerint cselekszünk, akik megvetésünk tárgyai egyébkor.”
Charles Dickens
Gladiátor – halál
„Nem választhatunk halált, de eldönthetjük, hogy nézünk szembe vele, hogy férfiként emlékezzenek reánk!”
Gladiátor
Született feleségek 5/17 – Hátsó szándék
„Megtalálhatók bármely város bármely utcáján. Emberek, akik forralnak valamit. A nő, aki felhívta egyik régi barátját A férfi, aki ebédre invitálta a főnökét, hogy megkapja a szebbik irodát. A lány, aki ápolja a bácsikáját, hogy bekerüljön a végrendeletébe. Igen, ezeket az embereket szinte bárhol megtalálni, amint nagy műgonddal rejtegetik a hátsó szándékaikat.
…
Szinte bárhol megtalálhatók. Barátságos emberek, akiket valami hátsó szándék vezérel. A nő, aki kihasználja szomszédját, hogy álláshoz jusson. A feleség, aki kihasználja a befolyását, hogy felvetessen egy baráti kémet. A férj, aki kihasználja a sármját, hogy barátaitól lopjon. És biztosak lehetnek benne, hogy a legbarátságosabb embereknek olyan hátsó szándékaik vannak, amikre sosem derül fény. Egészen addig, amíg már túl késő.”
Született feleségek
Grace klinika 5/18 – Veszteség
„A sebészek nem a kedvességről és gügyögésről ismertek. Arrogánsak, türelmetlenek, gonoszak leggyakrabban. Azt hinnénk nincsenek barátaik. Ki viselné el őket? De a sebészek olyanok, mint a nátha. Kellemetlenek és kitartóak. A sebészek kellemetlenek, agresszívak, megállíthatatlanok. Olyan emberek, akikre szükséged lehet, ha pácban vagy.
…
Ha orvos vagy, az nem könnyíti meg a barátkozást. Talán, mert az élet és a halandóság folyton az arcunkba csap. Vagy mert ha minden nap látjuk a halált, kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy az élet, minden perc kölcsönkapott idő. És minden ember, akivel törődni kezdünk újabb veszteség az összesítésben a vonal alatt. Ezért van az, hogy annyi orvos van, aki egyáltalán nem is barátkozik. De mi többiek kötelességből mozgatjuk a vonalat És minden veszteséget olyan messzire tolunk, amennyire csak lehetséges.”
Grace klinika
Grace klinika 2/19 – megbánás, karma, egyensúly
„Na jó. Néha napján még a legjobbak is hoznak elhamarkodott döntéseket, rossz döntéseket. Döntéseket, amikről tudjuk, hogy megbánjuk őket abban a pillanatban, abban a percben vagy legkésőbb mikor eljön a másnap reggel. Vagyis hát nem igazán bánjuk meg, mert legalább akkor abban a percben megpróbáltuk. De … de mégis valami legbelül arra sarkall, hogy őrültséget csináljunk. Valamit, amiről tudjuk, hogy úgyis megfordul és a visszájára sül el és mégis, csak azért is megtesszük. Csak arra célzok, hogy ki mint vet úgy arat. Azt kapjuk vissza, amit adunk. A karma az oka és akárhogy is nézzük a karma szívás. Megmondtam, a bosszú szar ügy.
…
Így vagy úgy a karmánk rákényszerít, hogy szembenézzünk önmagunkkal. Szembenézhetünk a karmánkkal vagy megvárhatjuk, hogy egyszer csak hátulról mögénk lopakodjon. Így vagy úgy, de a karmánk mindig ránk talál. És az igazság az, hogy sebészként nagyobb esélyünk van mint másnak, hogy az egyensúlyt magunk felé billentsük. Bárhogyan is próbálkozunk, nem menekülhetünk a karmánk elől, mert követ minnket. Azt hiszem nem panaszkodhatunk a karmára. Nem igazságtalan és nem is váratlan, csak helyre billenti az egyensúlyt. És mégha olyasmira készülünk is, amiről tudjuk, hogy ezáltal a karmának esélye van ellenünk fordulni. Nos azt hiszem egyértelmű, hogy mindenképp megtesszük”
Grace klinika