„…, talán valóban mindent le kell rombolni, ha ki akarjuk hozni magunkból a maximumot.”
Chuck Palahniuk – Harcosok klubja
Gyilkos elmék 4/14 – Stuart Chase a hitről
„Azoknak, akik hisznek nem kell semmilyen bizonyíték. Azoknak, akik nem hiszenk semmi sem bizonyíték.”
Stuart Chase
Grace klinika 13/23 – Pillanatok
„Vannak pillanatok, amikor minden stimmel. Minden olyan, amilyennek lennie kell. Mintha az élet magától működne. De minden probléma nem tűnik el. De a problémák megoldhatónak tűnnek. Szinte túl jó érzés ahhoz, hogy igaz legyen. Ha valamit megtanultam az az, hogy ez az. Nagyon is igaz. De nem tart sokáig.
…
Vannak napok, amikor úgy érezzük, hogy minden sikerül. És hogy nekünk nem eshet semmi bajunk. De ahogy mondtam ez nem tart sokáig. Nem akarok cinikus lenni, de az van, hogy mégha egy nap nagyon jól is indul. A nap vége lehet nagyon-nagyon rossz.”
Grace klinika
Grace klinika 6/6 – Nézőpont
„Ahhoz, hogy jó diagnózist állítson fel egy orvosnak mindig változtatnia kell a nézőpontján. Először meghallgatjuk a betegeink véleményét. Bár nekik sokszor gőzük sincs arról, hogy mi történik. Ezért megvizsgáljuk a beteget minden lehetséges szemszögből. Kizárunk dolgokat. Új ismeretre teszünk szert. Próbálunk rájönni, hogy mi lehet a baj. Kikérik a szakvéleményünket, hátha meglátunk valamit, amit a másik nem vett észre. A betegnek egy nézőpont jelentheti a különbséget élet és halál közt. Az orvosból ugyanez dühöt vált ki, mert akadt valaki, aki lekörözte.
…
Ha olyan végzet felé száguldunk, amivel nehéz szembe nézni, akkor szoktunk szakvéleményt kérni. És néha a válasz megerősít abban, amitől rettegünk. De néha új megvilágításba kerül egy probléma, amitől mindent másképp látunk. Miután mindenkit meghallgattunk és minden utat átgondoltunk, végül megtaláljuk, amit kerestünk. Az igazat, de ezzel semmi nem ér véget. Mert ott kezdődik minden újra. Új kérdések hadával.”
Grace klinika
Agatha Christie a várakozásról
„A várakozás … az a legrosszabb. Állandóan azon rágódni, mi történik még. És hogyan? És várni, hogy megtörténjen.”
Agatha Christie