Dalai Láma – mosoly

„Szeretem a mosolyokat és a nevetést.
Ha valaki mosolyt szeretne saját életében, akkor annak tennie is kell érte valamit.
. . . Hogy mit is? Természetesen nem haraggal, féltékenységgel, mohósággal vagy gyűlölettel, hanem szerető kedvességgel, nyitott szívvel és bizalommal. ”

Dalai Láma

Grace klinika 7/7 – Kérdések és válaszok

„Kérdés: Előfordult már, hogy egy vadidegen levette Önök előtt a ruháját, rámutatott egy nagy lila pacára a hátán és azt kérdezte: Mi a fene ez? Egy normális ember esetében a válasz remélhetőleg soha. De egy orvos esetében a válasz nagy valószínűséggel öt perccel ezelőtt. Egy orvostól elvárják, hogy mindenre tudja a választ. És őszintén, mi is szeretjük azt hinni, hogy mindenre van válaszunk. Az orvosok alapvetően mindentudók, de aztán jön valami és kiderül, hogy mégsem.

Válaszokat keresünk. A gyógyításban. Az életben. Mindenben. Néha a keresett válasz a felszín alatt bújik meg. Máskor meg olyan válaszokra lelünk, amikre látszólag fel sem tettük a kérdést. Olykor a válaszok teljesen váratlanul jönnek. És néha, bár megleljük a keresett választ, továbbra is temérdek kérdés zúdul a nyakunkba.”

Grace klinika

Helen Keller a lehetőségekről

“Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk.”

Helen Keller

Grace klinika 5/21 – Sajnálom

„Mind emlékszünk arra, amikor kiskorunkban megharaptunk egy másik gyereket a játszótéren. Az óvónő azt mondta, kérjünk bocsánatot. És kértünk is, de nem őszintén. Mert az, akit megharaptunk meg is érdemelte. De ahogy idősebbek leszünk a bajt helyrehozni nem olyan egyszerű. Ha kinősz a homokozóból nem mondhatod csak úgy. Úgy is kell gondolnod. Persze amikor orvosok leszünk a sajnálom nem egy egyszerű szó. Vagy azt jelenti, hogy meghalsz és nem segíthetek. Vagy azt jelenti, hogy nagyon fog fájni.

Orvosként nem csinálhatjuk vissza a hibáinkat. És ritkán bocsátunk meg magunknak értük. Ez a mesterséggel jár. De emberként mindig jobban akarjuk csinálni, jobbak akarunk lenni, jóvá tenni a rosszat, akkor is ha lehetetlennek tűnik. Persze a sajnálommal nincs mindig vége. Talán mert túl sok mindenre használjuk. Fegyvernek. Kifogásnak. De ha tényleg sajnáljuk, ha jókor mondjuk ki, ha úgyis gondoljuk, akkor megteszi. Ha tettekkel mondjuk el, amit szavakkal nem tudunk. Ha jókor mondjuk, a sajnálom tökéletes. Ha jókor mondjuk, a sajnálom maga a megváltás.”