Dosztojevszkij – szeretet vs szenvedés

„A betegek mindig megmondják nekünk, orvosoknak, hogy hogy végezzük a munkánkat. Csak varrja össze, tegyen rá tapaszt és aztán engedjen haza. Könnyű úgy gyors megoldást javasolni, hogy nem tudunk sokat a problémáról, ha nem tudjuk a mögöttes okokat vagy egyszerűen azt, hogy milyen mély is a seb valójában. Az első lépés a gyógyulás felé az, hogy pontosan beazonosítjuk, honnan ered a gond, de az emberek ezt nem szeretik hallani. El kell felejtenünk a múltat, ami idejuttatott bennünket, elhesegetnünk az esetleges jövőbeni komplikációkat, és ambuláns gyógyírt kell találnunk.
…
Orvosként, barátként, emberilényként megteszünk minden tőlünk telhetőt. De mint tudjuk a világ tele van váratlan fordulatokkal és épp amikor átlátnánk a világot a talaj kicsúszik a lábunk alól és megint padlóra kerülünk. Kis szerencsével megússzuk egy kis horzsolással, amit egy ragtapasz eltakar. De néhány seb mélyebb, mint első látásra tűnik és egy ambuláns kezelésnél többet igényel. Néhány seb esetében le kell tépnünk a tapaszt, hogy levegőt kapjon és idővel meggyógyuljon.”

Grace klinika