Einstein – tanulás, reménykedés, kérdezés

“Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.”

Einstein

Grace klinika 12/18 – Utólag

„Órákon át tanulmányoztam Anyám régi műtéteinek felvételeit. Figyeltem minden mozdulatot, minden vágást minden döntést és összeraktam a puzzle-t. Néztem, figyeltem, tanultam. Ezt a luxust nem engedhetjük meg, ha egy beteg fekszik előttünk. Nincs visszatekerés. Nincs ismétlés. Akkor muszáj vágnunk és bíznunk benne és hogy tudjuk, hogy mit csinálunk.

Utólag mindig okos az ember. Könnyű rájönni, hogy mit kellett volna tenni, ha visszatekerjük. Látjuk a hibákat, tudjuk mit csináltunk rosszul. De akkor már késő, nem igaz?”

Grace klinika

Grace klinika 11/24 – Idő, tragédia, remény

„A műtőben megáll az idő. Odamegyünk az asztalhoz. Megnézzük a beteget. Fogunk egy szikét. És aztán egy buborékba kerülünk, ahol csak a műtét van és semmi más nem számít. Az idő. A fájdalom. A kimerültség. Semmi. A való életben is megesik. Ha nagy dolog történik. Egy tragédia. Lefagyunk. Visszahúzódunk a buborékunkba. Csak egy másodpercnek tűnik. De aztán felnézünk és hirtelen rájövünk, hogy egy egész év volt.

Hogy léphetünk vissza a világba? Ez ijesztő. Az idő megállt. De most felgyorsul. Keresünk egy mentőcsónakot. Valamit, ami reményt ad. De tényleg készen állunk? Hogy elhagyjuk a kis buborékunkat és kilépjünk a nagy, óriási véres szörnyű világba. Készen állunk, hogy megtegyük a lehetetlent?”

Grace klinika