“Sose magyarázkodj – a barátaidnak nincs rá szükségük, az ellenségeid meg úgysem hisznek neked.”
Elbert Hubbard
Bosszú 1/4 – Kétszínűség
„A legveszélyesebb fegyver, amit ellenünk fordíthatnak az a saját lelkünk. Kihasználják kételyeinket és bizonytalanságunkat, amik eleve ott lesnek ránk. Önmagunkhoz legyünk hűek vagy mások elvárásainak feleljünk meg? Ha őszinték és nyiltak vagyunk, szerethetnek minket feltétel nélkül? Van-e elég bátorságunk ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a legbelsőbb titkainkat. Vagy a végén mind kiismerhetetlenek maradunk? Még magunk számára is?”
Bosszú
Grace klinika 11/17 – Hiány
„Egy dolgot sokszor csináltam gyerekként anyám videójával. Szétszedtem apró darabokra. Aztán összeraktam. De óhatatlanul egy vagy két alkatrész kimaradt, amiről nem tudtam mire való. Mihez kezdjek azzal az alkatrésszel? Próbáljam meg visszarakni? Hátha újra működni fog? Vagy nézzem meg, működik-e a hiányzó alkatrész nélkül?
…
Ha valamit sokáig nélkülöznünk kell, könnyű elfelejteni, mennyire szükségünk van rá. Elfelejtjük, ami megvolt. Elfelejtjük milyen is volt vele élni és azt is, hogy mit akarunk. Hát ezért annyira fontos, hogy emlékeztessük magunkat, hogy emlékezzünk: azért mert tudunk élni valami nélkül, még nem feltétlenül muszáj.”
Grace klinika
Grace klinika 5/5 – Csapatjáték
„Szikla vagyok. Sziget vagyok. Ez a hitvallása minden sebésznek, akit csak ismerek. Szeretjük azt hinni, hogy függetlenek vagyunk, magánzók, szabadúszók. És hogy a munkánkhoz nem kell más csak egy műtő, egy szike és a megfelelő test. De az igazság az, hogy még a legjobbaknak sem megy egyedül. A sebészet, akár az élet csapatsport. És végül fel kell állni a kispadról és el kell dönteni, melyik csapatban játszol.
…
A csapatválasztás a valóéletben nem úgy megy, mint tornaórán. Ha elsőnek választanak az rémisztő lehet. És ha utolsónak maradsz nem biztos, hogy olyan rémes. Az oldalvonalról figyelünk és próbálunk elkülönülni. Mert tudjuk, hogy ha felállunk a kispadról, jön valaki és teljesen felforgatja a játékot.”
Grace klinika
Született feleségek 8/15 – Segítség
„Ami a gyereknevelést illeti Lynette Scavo hozzá volt szokva ahhoz, hogy a problémákat segítség nélkül oldja meg. A férje gyakran járt el üzleti utakra, vagy rohant el fontos megbeszélésekre, vagy surrant ki 1-1 golf partira. De attól, hogy hozzá volt szokva, hogy mindent egyedül csinál. Ez nem feltétlenül volt ínyére.
…
Igen, vannak amikor mindannyiunknak jól jönne egy kis segítség. Amikor nagylelkűségünkért kegyetlenség a fizetség. Amikor a viselkedésünk megbánással tölt el. És amikor a jövőnk rémisztően bizonytalanná válik. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiken már nem lehet segíteni. És akik nem hagynak maguk után mást, csak pusztulást.”