Fekete István a karácsonyról II.

„Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.”

Fekete István

Született feleségek 8/2 – Kapcsolat

„A kertvárosok megosztott világában mindenki keresi a kapcsolatteremtés lehetőségét. Kötetlen beszélgetéssel űzik el a magányt. Megosztják régi kincseiket egy ifjú baráttal. Segítenek a szomszédnak megtenni egy nehéz lépést.

Igen, a kertvárosok megosztott világában mindenki keresi a kapcsolatteremtés lehetőségét. Vannak, akik a kötődésnek azt a módját választják, hogy a fontosabb célra koncentrálnak. Vannak, akik úgy, hogy feltárják a közös múltat. Vannak, akik megosztják a fájdalmat, amire más nem nyújthat gyógyírt. És vannak azok is, akik egykor vágytak egy kapcsolatra és most kétségbeesetten szabadulnának tőle.”

Született feleségek

Született feleségek 6/5 – Ítélkezés

„A vérünkben van, hogy ítélkezünk a körülöttünk élők felett. Elítélünk idegeneket az öltözetük miatt. A szomszédainkat azért, ahogy a kertjüket gondozzák. És a barátainkat azért, ahogy nyilvánosan viselkednek. Igen mindannyian örökösen ítélkezünk. Sose gondolván arra, hogy egy napon mi magunk lehetünk, akit megítélnek. … Igen, a vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. És a vérünkben van az is, hogy másokat okoljunk a saját hibáinkért.

A vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. Ha eleresztik a fülünk mellett a kívánságaikat azt gondoljuk tiszteletlenek. Ha nem figyelik a gyereküket árgus szemmel, levonjuk a következtetést, hogy alkalmatlan szülők. Ha csaláson kapjuk őket feltételezzük, hogy ismerjük az indokaikat. De mi történik akkor, ha végre megállunk egy percre, hogy a saját életünket tegyük mérlegre. Fájó lehet hátra tekinteni s látni, hogy mibe keveredtünk bele. És még annál is fájóbb rájönni, hogy nem áll szándékunkban kiszállni.”