Fekete István a karácsonyról II.

„Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.”

Fekete István

Született feleségek 1/17 – Hősök

„A hősöket a legkülönbözöbb okok miatt tiszteljük. Van akit a merészségért, van akit a bátorságáért, van akit a jóságáért, de rajongásunk oka leginkább az, hogy szívünk mélyén mind arról álmodunk, hogy egyszer minket is megment valaki. Na persze, ha a sors nem hoz össze a megfelelő hőssel, kénytelenek vagyunk mi magunk megmenteni magunkat.”

Született feleségek

Született feleségek 4/17 – Barátság

„Van egy szertartás, amit a barátnőim évek óta gyakorolnak. Heti egyszer összeülnek kártyázni és megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat. Persze van ezeknek az együttléteknek más jelentősége is, aminek semmi köze a pletykához vagy a pókerhez. Minden héten egyszer emlékezteti a barátnőimet egy alapvető emberi igazságra: nincsen fontosabb az időtálló barátságnál. Különösen egy állandóan változó világban.”

Született feleségek

Grace klinika 11/24 – Idő, tragédia, remény

„A műtőben megáll az idő. Odamegyünk az asztalhoz. Megnézzük a beteget. Fogunk egy szikét. És aztán egy buborékba kerülünk, ahol csak a műtét van és semmi más nem számít. Az idő. A fájdalom. A kimerültség. Semmi. A való életben is megesik. Ha nagy dolog történik. Egy tragédia. Lefagyunk. Visszahúzódunk a buborékunkba. Csak egy másodpercnek tűnik. De aztán felnézünk és hirtelen rájövünk, hogy egy egész év volt.

Hogy léphetünk vissza a világba? Ez ijesztő. Az idő megállt. De most felgyorsul. Keresünk egy mentőcsónakot. Valamit, ami reményt ad. De tényleg készen állunk? Hogy elhagyjuk a kis buborékunkat és kilépjünk a nagy, óriási véres szörnyű világba. Készen állunk, hogy megtegyük a lehetetlent?”

Grace klinika