Grace klinika 10/3 – Kegyelem

„Létezik egy nagyon érdekes gyerekjáték. Összekapaszkodnak és háromra megpróbálják eltörni egymás ujját. A végsőkig ki kell tartani, vagy legalábbis tovább, mint a másik fél. A játék, akkor ér véget, ha valaki azt mondja állj. Feladja. Kegyelmet kér.  Nem egy vidám játék.

A játékban, ha valaki kegyelmet kér, a másik figyel rá és megszűnik a fájdalom. Bár mindig ilyen könnyen menne. Ez már nem játék. Nem vagyunk gyerekek. Hiába kérünk kegyelmet senki sem hallja meg. Magunk vagyunk. És a semmibe kiálltunk.”

Grace klinika

Grace klinika 11/12 – Titkok

„Mindenkinek van rejtegetnivalója. A titkainkat nem fedhetjük csak úgy fel. Különben megbántanak és mi is megbántunk másokat. El kell döntenünk, mennyit adunk ki. És az igazságot nem árulhatjuk el.

Nagyon ijesztő teljesen felfedni magunkat. A félelem miatt visszatartjuk magunkat. Akkora baj ez? Talán. Valószínűleg. Akkor is. Néha nem árt óvatosnak lenni. Vigyázni magunkra. Nem biztonságos csak úgy kiönteni az összes titkunkat. Nem fedhetjük fel az összes kártyánkat. Nem tárhatjuk fel magunkat Istennek és mindenkinek. Ha egyszer kiderül az igazság, nekünk kell szembenéznünk vele.”

Grace klinika

Fekete István a magányról

„Karácsony táján – a magányos szobák még magányosabbak (…), de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése.”

Fekete István