Grace klinika 11/16 – Tünetek

„Arra tanítjuk a rezidenseket, hogy ha patakopogást hallanak, akkor az alighanem ló és nem zebra. Azt jelenti, hogy a legnyilvánvalóbb válasz általában helyes. Mert így az orvos nem a rossz utat választja. Mert így maradunk közel az igazsághoz. És így menthetünk életeket. Részben ezért is vagyok jó sebész. Patakopogás, akkor ló. Én mindig lóra gondolok. Akkor is, ha nem kéne.

A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Gyakran csak jelzik, hogy valahol mélyen nagyobb baj van. Tünetek. Vörös zászlók. A figyelmeztető jelek, amire oda kéne figyelnünk. Nem tehetünk úgy, mintha nem léteznének. A fájdalmas dolgok. A rossz dolgok. Amiket lehet, hogy már túl késő rendbe hozni.”

Grace klinika

Grace klinika 5/15 – Múlt és jövő

„Minden beteg története ugyanúgy kezdődik. Azzal, hogy jól vannak. Az akkorral kezdődik. Kapaszkodnak abba a pillanatba, a jólét emlékébe, az akkorba, mintha azzal, hogy beszélnek róla visszahozhatnák. És közben nem veszik észre, hogy azzal, hogy nekünk mesélnek róla, orvosoknak azt jelenti nincs visszaút. Mire hozzánk kerülnek már az azutánban járunk.  És mint minden beteg története ugyanúgy kezdődik. A történet vége rajtunk múlik, a helyes diagnózisunkon és a kezelésen áll vagy bukik a beteg sorsa. És mind hősök akarunk lenni.”

Grace klinika

Született feleségek 2/12 – A betegség

„A betegség sokféle formát ölthet. Az, amely a testet támadja meg könnyen kezelhető. Jóval bonyolultabb azonban az a rejtett métely, amely a szívünkbe fészkeli be magát. A titkos szenvedély, ami felemészti a lelkünket. És a kór, bárhogy tagadjuk is befolyásolja itélőképességünket. Hogy túléljük, meg kell találnunk azt a különleges valakit, aki képes meggyógyítani. De sosem tudhatjuk előre, hogy kinél van a gyógyír számunkra. Vagy, hogy mikor bukkan fel vele.”

Született feleségek

Pearl S. Buck a hibákról

„Minden nagy hiba elkövetése során valahol félúton van egy pillanat, amikor még vissza lehet fordulni és talán még jóvá is tenni.”

Pearl S. Buck