Grace klinika 2/25 – A harag

„Azt tanítják nekünk hogy hét fő bűn létezik. Mind ismerjük a legnagyobbakat: torkosság, kevélység, bujaság. De nem beszélünk túl sokat a haragról. Talán azért, mert azt hisszük, hogy a harag nem veszélyes. Mert kordában tartjuk. A lényeg az, hogy talán alábecsüljük a haragot. Pedig sokkal veszélyesebb lehet, mint hinnénk. Végülis ha a bűnös viselkedésről van szó, ez is bekerül a top hétbe.

De akkor miben különbözik a harag a másik hat főbűntől? A válasz pofon egyszerű, ha behódolunk a kevélységnek vagy az irigységnek, azzal csak önmagunkat bántjuk. A bujasággal vagy a fösvénységgel is csak magunknak ártunk vagy talán még egy két embernek. De a harag, a harag sokkal rosszabb. A harag minden bűn anyja. És nem elég, hogy a harag elveszi az eszünket, de ha bekövetkezik sok más embert is magunkkal ránthatunk.”

Grace klinika

Charles Dickens a karácsonyról

„Meg fogom ünnepelni a karácsonyt szívemben, és iparkodom egész esztendőben ünnepelni. Élni akarok a Múltban, a Jelenben és a Jövőben. Versengjen bennem ennek a háromnak a szelleme. Nem akarok elzárkózni a tanításaik elől.”

Charles Dickens

Jack London a barátságról

„Az otthoni megszokott élet udvariasságát itt önzetlenséggel, kitartással és türelemmel kell helyettesíteni, így és csakis így juthat hozzá a kincset érő drágagyöngyhöz: az igaz barátsághoz. Sohase mondja azt, hogy „köszönöm”; éreztesse anélkül, hogy a száját kinyitná, és bizonyítsa, viszonozza tettekben. Vagyis szavak helyett a tett, holt betűk helyett az eleven szellem legyen szószólója.”

Jack London

Grace klinika 6/22 – Boldogság

„Köztudott, hogy a pozitív gondolkodás boldogabb, egészségesebb élethez vezet. Gyerekkorunkban azt mondják, hogy mosolyogjunk és vágjunk jóképet a dolgokhoz. Felnőttként elvárják, hogy a dolgok jó oldalát keressük, hozzuk ki a legjobbat mindenből és félig tele poharakat lássunk félig üres helyett. De néha a valóság az utunkba áll és nem tudjuk imitálni a boldogságot. Az egészségünk bekrepálhat, a barátunk megcsalhat. Barátban is csalódhatunk. És ezekben a percekben akarjuk a valóságot. Ledobni az álarcot és a valódi, ijedt, szomorú énünket adni.

A legtöbb ember ugyanazt az egyszerű dolgot akarja az élettől. A boldogságot. De talán éppen ez a vágyakozás, a boldogságra törekvés az,  ami miatt sosem leszünk boldogok. Minél inkább törekszünk a boldogság állapotára, annál jobban összezavarodunk. Annyira, hogy már magunkra sem ismerünk. Ehelyett csak mosolygunk. Megfeszülünk, hogy olyan boldogok legyünk mint szeretnénk. Míg végül arcul nem csap, hogy a boldogság mind végig előttünk nem volt. Nem az álmainkban, a vágyainkban, hanem az ismert, kényelmes megszokott helyeken.”

Grace klinika