Grace klinika 2/9 – Öröm, hála, boldogság

„Köszönet, megbecsülés, hálaadás. Mindegy melyik szót használod, mind egyet jelentenek: az örömet. Örülnünk kellene, hálát adni, hogy vannak barátaink, családunk. Örülni annak, hogy élünk. Akár tetszik, akár nem.
…
Talán mégsem kell feltétlenül örülnünk, talán a hálának semmi köze az örömhöz. Talán a hála csak annyit jelent, hogy felismerjük, mi is az, amink van. Megköszönjük a kis győzelmeket. Az, hogy imádjuk a küzdelmet annyit tesz, hogy emberek vagyunk. Talán az ismerős dolgokért vagyunk hálásak és talán azokért is hálásak vagyunk, amiket sosem ismerünk meg. A nap végén a tény, hogy még mindig van erőnk állva maradni elég ok az ünneplésre.”

Grace klinika

 2010.10.11. |   0 |  Kategóriák: Grace klinika Sorozat |    Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Grace klinika Sorozat

Grace klinika 2/20 – gyógyulás

„A betegek mindig megmondják nekünk, orvosoknak, hogy hogy végezzük a munkánkat. Csak varrja össze, tegyen rá tapaszt és aztán engedjen haza. Könnyű úgy gyors megoldást javasolni, hogy nem tudunk sokat a problémáról, ha nem tudjuk a mögöttes okokat vagy egyszerűen azt, hogy milyen mély is a seb valójában. Az első lépés a gyógyulás felé az, hogy pontosan beazonosítjuk, honnan ered a gond, de az emberek ezt nem szeretik hallani. El kell felejtenünk a múltat, ami idejuttatott bennünket, elhesegetnünk az esetleges jövőbeni komplikációkat, és ambuláns gyógyírt kell találnunk.
…
Orvosként, barátként, emberilényként megteszünk minden tőlünk telhetőt. De mint tudjuk a világ tele van váratlan fordulatokkal és épp amikor átlátnánk a világot a talaj kicsúszik a lábunk alól és megint padlóra kerülünk. Kis szerencsével megússzuk egy kis horzsolással, amit egy ragtapasz eltakar. De néhány seb mélyebb, mint első látásra tűnik és egy ambuláns kezelésnél többet igényel. Néhány seb esetében le kell tépnünk a tapaszt, hogy levegőt kapjon és idővel meggyógyuljon.”

Grace klinika

  • 2011.02.13.
  • 0
Sorozat Született feleségek

Született feleségek 4/12 – Vakság

„Vakság. Nyomorúság, ami gátolja az embereket abban, hogy meglássak, ami ott van az orruk előtt. A feleségeket, akik nem érzékelik a férjüket emésztő féltékenységet. Az asszonyokat, akik nem látják be, hogy a riválisból akár jó barát is lehet. A férfiakat, akiknek nem jut el az elméjükig a bennük rejtező bűntudat. Igen, a világ tele van olyanokkal, akik nem képesek látni. De a legveszélyesebbek azok, akik vakok az önnön szívükben lakozó gonosz iránt. Hogy hogy védjük meg magunkat ezektől az emberektől? Először is nyissuk ki a saját szemünket és találjuk meg őket. Még mielőtt ők találnak meg minket.”

Született feleségek

  • 2012.06.11.
  • 0
Grace klinika Sorozat

Grace klinika 6/7 – Béke

„Mért lettem sebész? Erre a legtöbben ugyanazt felélnék. A bizsergésért. Az izgalomért. Az érzésért, amit az okoz, ha valakit felvágunk, hogy megmenthessünk. De engem más vonzott. Talán, mert négy lánytestvér mellett nőttem fel. Nem, határozottan azért, mert négy lánytestvér mellett nőttem fel. Engem a csend vonzott a sebészet felé. A műtő egy csendes hely. Békés. Így tudunk éberek maradni. Így vesszük észre a komplikációkat. Ha a műtőben állsz a beteged előtted felnyitva, a világ minden zaja  és az ezzel járó aggodalom megszűnik. Nyugalom száll meg. Az idő eltűnik. Abban a percben teljes béke honol.
…
Hogy miért lettem sebész? Erre a legtöbben ugyanazt felelik. A bizsergésért. Az izgalomért. Az adrenalinért. De engem a csönd vonzott. A béke nem állandó állapot. Csak pillanatokig éljük át. Elszáll. Elillan mielőtt észrevennénk, hogy ott van. De bármikor megtapasztalhatjuk. Egy idegen kedves gesztusában. Egy koncentrálást igénylő feladatnál.Vagy egy bevált módszer gyakorlásánál. Minden nap átéljük a béke pillanatait. Csak tudni kell, hogyan vegyük észre, hogy megélhessük, hogy kiélvezzük.”

Grace klinika

  • 2013.01.22.
  • 0