Grace klinika 7/3 – Különc

„A legtöbb sebész különc kisgyerek volt. Míg más kisgyerekek kint játszottak, mi begubóztunk a szobánkba. Bemagoltuk a preiódusosrendszert. Órákon át kis mikroszkópok fölött görnyedtünk. Vagy békát boncoltunk. … Képzelhetik micsoda megkönnyebbülés volt, amikor felnőttünk és rájöttünk, hogy vannak még olyanak, akik éppenolyan különcök, mint mi. Mikroszkópokkal, döglött békákkal és a késztetéssel, hogy embereket szedjenek szét.

Senki nem akar különc lenni. A legtöbben észre sem veszik, hogy azok, míg túl késő nem lesz megváltozni. De nem számít mekkora különc leszel, a végén akkor is lesz valaki, aki vár rád, hacsak nem lépett még tovább. Mert ha szerelemről van szó, még a különcök sem várnak örökké.”

Grace klinika

Grace klinika 3/6 – Elhivatottság

„Hogy jók legyünk, tényleg jók legyünk sebészként elhivatottságot igényel. Akarnunk kell felemelni azt a szikét és vágni. Akár több kárt okozunk vele, mint hasznot, akár nem. Minden az elhivatottságról szól. Mert ha az nincs meg jobb, ha már a legelején fel se emeljük a szikét.

Néha még a legjobbaknak is gondot okoz az elhivatottság. Néha meglepő, ahogy hagyjuk kicsúszni az elhivatottságunk tárgyát a kezünk közül. Elhivatottnak lenni bonyolult. Máskor meg meglepődünk, milyen elhivatottak tudunk lenni. Az igazi elhivatottság erőfeszítésekkel jár és áldozatokkal. Ezért van, hogy néha porul járunk míg rájövünk, hogy elővigyázattal legyünk elhivatottak.”

Grace klinika