Grace klinika 8/19 – Minden összefügg

„Minden kisgyerek ismeri a dalt: A lábfej kapcsolódik a lábszárhoz. A lábszár kapcsolódik a térdkalácshoz. Az orvosin az ember megtanulja, hogy a helyzet ennél azért bonyolultabb. De mégis. A dallal semmi baj. Minden összefügg. … A lábfej kapcsolódik a lábszárhoz. A lábszár kapcsolódik a térdkalácshoz. És ha kiveszünk egy darabot a többi magától szétesik.

Az emberi testet olyan rendszerek alkotják, melyek életben tartják. Az egyik felel a légzésért, egy másik a mozgásért, egy másik a táplálkozásért és valamelyik az örömért felel. Minden összefügg. Ha kiveszel egy darabot, az egész összeomlik. És csak akkor fogjuk fel, hogy ezek a rendszereink milyen fontosak, mikor végleg felmondják a szolgálatot.”

Grace klinika

Tatiosz – türelem és szeretet

„Mások szeretete feléd tart észrevétlen hömpölygéssel. Ne siettesd jöttét, ami személyesen a tiéd, rád talál. Várd nyitott szívvel, egész sorsoddal, egész életeddel.”

Tatiosz

Grace klinika 9/4 – Bűntudat

„A sebészek ruhája színpadikus jelentéssel bír. A köpeny, a kitűző, a műtős ruha hatalommal ruházzák fel a viselőjét. Megbízhatóságot sugall. De ha a ruha lekerül, az más történet. Érzékenyek vagyunk. Sebezhetőek. Emberek. És éppúgy hajlamosak hibásan ítélkezni, mint bárki más.

Lehet, hogy nehéz beismerni egy a sebésznek, de nem szégyen egyszerűen embernek lenni. Megkönnyebbülés a beismerés. Elfogadni, ki vagy valójában. És engedni, hogy a világ is ilyennek lásson. Egy kis önismeret nem árt senkinek. Mert, ha tudod, hogy ki vagy, könnyebben rájössz mit akarsz és végül, hogy mire van szükséged.”

Grace klinika

Ayrton Senna az álmokról

„Ha valakinek nincsenek álmai, nincs többé értelme annak, hogy éljen. Álmodnunk szükséges, még akkor is, ha álmainkban megsejtjük a valóságot.”

Ayrton Senna

Grace klinika 10/5 – Elkötelezettség

„Megmondom mit tanultam az orvosi egyetem első napján. Azt, hogy alaposan gondoljam meg, hogy sebész akarok-e lenni, mert maximális elkötelezettséget kíván. Mindig a maximumot kell nyújtanom, amikor belépek a műtőbe, hiszen az asztalon fekvő páciens sorsa az én kezemben van. Tudni kell, amikor belevágok tudom mit csinálok. Nincs még egy foglalkozás, amelyhez ennyi idő, koncentráció és elkötelezettség szükséges. Kivéve talán az anyaság.

Mi van, ha megoszlik a figyelmünk? Mi van ha nem tudunk mindent beleadni? Akkor már nem is maradt semmink? Lehet, hogy csak más utat kell találnunk. Elmondom, hogy mi az ijesztő. Mi van, ha nem nyújthatunk 100%-ot? Lehet, hogy csak vissza kell mennünk az elejére, és mindent újrakezdenünk.”

Grace klinika