„A túlzott önbizalom tudatlanságból fakad.”
Mahatma Ghandhi
„A túlzott önbizalom tudatlanságból fakad.”
Mahatma Ghandhi
„A várakozás … az a legrosszabb. Állandóan azon rágódni, mi történik még. És hogyan? És várni, hogy megtörténjen.”
Agatha Christie
„Vakság. Nyomorúság, ami gátolja az embereket abban, hogy meglássak, ami ott van az orruk előtt. A feleségeket, akik nem érzékelik a férjüket emésztő féltékenységet. Az asszonyokat, akik nem látják be, hogy a riválisból akár jó barát is lehet. A férfiakat, akiknek nem jut el az elméjükig a bennük rejtező bűntudat. Igen, a világ tele van olyanokkal, akik nem képesek látni. De a legveszélyesebbek azok, akik vakok az önnön szívükben lakozó gonosz iránt. Hogy hogy védjük meg magunkat ezektől az emberektől? Először is nyissuk ki a saját szemünket és találjuk meg őket. Még mielőtt ők találnak meg minket.”
Született feleségek
„Az, hogy rejtegetjük a múltat, még nem teszi azt meg nem történtté.”
Agatha Christie
„Minden házasságban így van. A párok összegyűjtenek megannyi csecsebecsét. Tárgyakat, amelyek otthonná varázsolják a házakat. De ha az otthon széthullik, osztozni kell a tárgyakon. Ennek a legméltóságteljesebb módja, ha a felek megtartják mindazt, ami a számukra a legkedvesebb.
…
A kertvárosban csak úgy virágzik a bolondság. Ismerik azt a típust. A pasast, aki ajtót nyit minden vadidegennek. Az asszonyt, aki nem használja a reteszt. Fel sem merül bennük, hogy azzal, hogy valakit beengednek az otthonukba. Azzal az életükbe engedik be.
…
A köszöntés, hogy ‘Isten hozott!’ mindig hordoz magában némi kockázatot. Végülis, akit beengedünk az otthonunkba azt, az életünkbe engedjük be. És sose tudhatjuk, az illető miféle rémséges titkokat hozott be. Nem láthatjuk előre jöttének miféle fájdalmas következményei lesznek a szeretteinkre nézve. Nem sejthetjük a pletyka áradatot, amit a jelenlétük megindít. Bizony. Roppant óvatosnak kell lennünk azzal, hogy kit engedünk az életünkbe. Mert akad olyan, aki nem hajlandó távozni.”
Született feleségek