„Bárki bármit mond általában a kábítószer teszi meg az első lépést.”
David Foster Wallace
Született feleségek 1/3 – A félelem
„Igen, emlékszem a világra, minden apró részletére. De legfőképpen arra, hogy mennyire féltem. Micsoda pazarlás. Tudják, aki félelemben él, nem is él igazán. Bárcsak el tudnám ezt mondani azoknak, akiket hátrahagytam. De vajon használna nekik? Valószínűleg nem. Mostmár belátom mindig lesznek olyanok, akik szembeszállnak a félelmeikkel és lesznek olyanok, akik inkább megszöknek előle.”
Született feleségek
Bosszú 1/8 – Múlt
„Aki nem emlékszik a múltra, arra van kárhoztatva, hogy megismételje azt. Aki pedig nem akarja elfelejteni újra és újra átéli. … A múlt trükkös dolog. Néha kőbe van vésve. Máskor elnyeli az emlékezet. De ha túl sokáig vagy a sötét oldalon, ki tudja milyen szörnyeket ébresztessz fel?”
Bosszú
Martin Luther King – a remény
„Csak amikor elég sötét van, látod meg a csillagokat.”
Martin Luther King
Grace klinika 1/8 – Élet és az álmok
„Emlékeznek még a gyermekkori tündérmesékre. Az életről szőtt álomképre, a fehér ruhára és hogy az ifjú herceg eljön és megszöktet minket a lován a kastélyába. Az ágyban fekve esténként csukott szemmel tökéletesen hittünk a megvalósulásában. A Mikulás, a Fogtündér, a Királyfi. Szinte tapintani tudtuk volna őket, de végül felnövünk. Egy nap kinyitjuk a szemünket és a tündérmese szertefoszlik. Annál keresünk vigaszt, akiben megbízunk. De a lényeg az, hogy nehéz végleg elereszteni azt a bizonyos tündérmesét, mert mindenkiben ott lapul legalább egy parányi kis szikrája a hitnek és reménynek, hogyha kinyitjuk a szemünket, akkor minden valóra válik.
…
A nap végén a hit mókássá válik. Ott bukkan fel, ahol nem számítunk rá. Mintha egy nap rájönnénk, hogy a tündérmese egy kicsit más, mint amiről álmodtunk. A kastély hááát nem is annyira kastély. És a boldogan éltek, míg meg nem haltak nem is fontos. Csak az, hogy most boldogok. Mert néha egy évezredben egyszer az emberek meglephetnek. És néha napján pár embertől még a lélegzeted is elakad.”
Grace klinika