„A fény csak akkor ragyoghat pompájában, ha mögötte ott a sötétség.”
Francis Bacon
Andrew Matthews a motiváció
„Az motivál, ha cselekszel, és nem az, ha gondolkozol a dolgokról. A cselekvés hozza meg a lelkesedést és a cselekvés során bukkannak fel új lehetőségek. Vágj bele!”
Andrew Matthews
Grace klinika 2/11 – A magány
„Negyven évvel ezelőtt a Beatles egy egyszerű kérdést tett fel a világnak. Tudni akarták honnan jönnek a magányos emberek. Az én elméletem szerint a magányos emberek nagy része a kórházakból jön, vagy pontosabban a kórházak sebészeti osztályáról. Sebészként félretesszük a saját szükségleteink a betegeink érdekei miatt. Elhanyagoljuk a saját barátainkat és családunkat, csak hogy segítsünk mások barátain és családjain. Így aztán végül mire a nap leszáll teljesen magunk maradunk és ennél magányosabb érzés nincs is a világon.
…
Négyszáz évvel ezelőtt egy másik híres angol pasas is véleményt formált a magányról, John Don. Szerinte sosem vagyunk egyedül. Persze szebben hangzott, amikor ő mondta. Senki sem különálló sziget, amely teljes lehet önmagában. Összegezve a szigetes rizsát mindössze úgy gondolta, hogy mindenkinek arra van szüksége, hogy valaki odajöjjön és azt mondja nem vagyunk egyedül. És ki mondta, hogy az a valaki nem lehet négylábú. Valaki, akivel játszhatunk, szaladgálhatunk vagy csak együtt lóghatunk.”
Grace klinika
Bosszú 2/11 – Tervek, hibák
„Olykor a legjobban megszervezett akciók is balul sülnek el. Nem számít mennyit dolgozunk a részleteken. A tervnek mindig lesz egy gyenge pontja. És mindig lesz olyan, aki ezt ki is használja. Hogy bukásra ítélje a tervet és vele együtt az elkövetőjét is.
…
Minden tervbe csúszhat végzetes hiba. Néha a szív az. Még azok is hibáznak, akiknek a legóvatosabbnak kellene lenniük. Bár az óvatoskodás nem mindig vezet eredményre. Amikor egy terv ingatag alapokon nyugszik a kudarc nem lehetőség, hanem bizonyosság. „
Victor Hugo – rabszolgaság vs szabadság
„Abban a szeszélyben, hogy önként lemondunk szabad akaratunkról, és alávetjük magunkat olyasvalaki szeszélyének, akinek erről sejtelme sincs: a játékosan csapongó függetlenség a vak engedelmességgel elegyedik. Valami átmenetféle ez a rabszolgaság és a szabadság között.”
Victor Hugo