„Az otthonunk ott van, ahol a szívünk lakozik. A lábainkkal elmehetünk ugyan innen, de a szívünkkel soha.”
Oliver Wendell Holmes
Gyilkos elmék 14/12 – Graham Greene a gyermekkorról
„A gyermekkor során mindig van egy pillanat, amikor kinyílik az ajtó és belép rajta a jövő.”
Graham Greene
Született feleségek 8/5 – Szerepek
„Minden csoportban vannak szerepek, melyeket a csoporttagjai sorsszerűen betöltenek. A tökéletes háziasszony hozza az uzsonnát. A pénzügyi varázsló vezeti a könyvelést. A minden lében kanál terjeszti a pletykát. De néha mind közül a legfontosabb szerepet olyanra osztják, aki a legkevésbé sincs felkészülve rá.
…
Igen, azt hihetjük ugyan, hogy a sors egy bizonyos szerepre szán minket. Ám azok a szerepek néha váratlanul megváltozhatnak. Egy iszkolós diák egyszer csak önbizalomra lelhet. Egy hosszú ideje házasságban élő asszony, bántó új valósággal szembesülhet. Egy elfoglalt anya rájöhet, hogy a figyelmére máshol van szükség. És a nő, aki csak egy kis jót szeretett volna tenni, azon kaphatja magát, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik, mint tervezte.”
Grace klinika 11/1 – Elveszni és megtalálni
„5 éves koromban anyám otthagyott a vidámparkban. Csak arra emlékszem, hogy az egyik percben még a körhintán ültem, a következőben pedig már sehol nem volt. Nem emlészem, hogy találtam meg. Arra sem emlékszem, hogy kerültem haza. De arra emlékszem, mi történt ezután. Azt mondta, ne aggódjak. Azt mondta, minden rendben lesz. Azt mondta, játszuk azt, csendben maradok. Tudtam, nem szabad kérdeznem semmit. Más különben szóltam volna, hogy ottmaradt a babám. Nagyon szerettem azt a babát, nem akartam otthagyni. Fura nem, ahogy a memória működik? Egyes dolgokra nem emlékszünk, míg másokat sosem felejtünk el.
…
Nem mindig rossz dolog elveszni. Néha muszáj elvesznünk, hogy megtaláljuk egymást. És néha csak azért találjuk meg egymást, hogy újra teljesen elvesszünk. Nincs mindig hatásunk rá és könnyen lehet, hogy egyedül maradunk. Ahogy állunk a teraszon és visszanézünk az életünkre, amit magunk mögött hagyunk. El kell fogadnunk hogy vége elveszett, ahogy mi is. Nem tehetünk mást, minthogy nem mozdulunk, veszünk egy mély levegőt és csak várunk. Arra hogy legközelebb hova sodor minket a szél.”
Grace klinika
Hét év Tibetben – szabadság
„Mások szolgálata az ösvény a szabadsághoz.”
Hét év Tibetben