„A tevékeny emberek nagyon hajlamosak a fatalizmusra. A gondolkodók pedig hisznek a gondviselésben.”
Grace klinika 4/2 – Függőség
„A kórházban minden nap látunk függőséget. Sokkoló, hogy hányféle függőség létezik. Túl sima ügy volna, hacsak a drog, a pia és a cigi volna. A legnehezebb a leszokásban az, hogy akarjunk leszokni. Hiszen nem véletlenül lettünk függők. Nem. Sokszor. Túl sokszor a dolgok, amik életünk normális részeként indulnak; egyszer csak átcsapnak megszállottságba, megrögzöttségbe. Kezelhetetlenné válnak. A mámort keressük. A mámort, ami mellett minden homályba vész.
…
A függőség átka az, hogy sosem ér jó véget. Mert a legvégén, bármi is volt az, ami a mennybe repített, már nem esik jól és fájni kezd. De azt mondják nem szokunk le, amíg el nem érjük a mély pontot. De honnan tudjuk, hogy ez hol van.Nem számít mennyire fáj valami van, hogy elengedni még fájdalmasabb.”
Grace klinika
Grace klinika 2/21 – babonák, hit
„Az egyetem udvarán van egy csodatévő szobor. A diákok hosszú évek óta megdörzsölik az orrát, hogy szerencsét hozzon. Az első éves szobatársam mindenkinél jobban hitt a szobor erejében, így aztán minden egyes vizsga előtt el kellett kísérnem, megdörzsölgetni az orrát. Talán jobban tette volna, ha inkább tanul. Ugyanis kibukott másodévben. De az biztos, hogy mindannyiunknak meg vannak a magunk babonái. Ha nem mágikus szobrokban hiszünk, akkor elkerüljük a járdarepedéseket vagy mindig a jobb cipőnket vesszük fel először, fán kopogunk, pókot látni reggel bajt jelent. A világért sem haragítanánk magunkra az Isteneket.
…
A babonák az olyan dolgok közötti űrt töltik be, amelyeket irányíthatunk és amelyeket nem. Itt egy penny felveszed és szerencse ma végig Veled lesz. Senki nem akarja elszalasztani a jó szerencséjét, de ha elmondjuk 33-szor az segít? Valaki tényleg odafigyel rá? De ha senki nem figyel, akkor meg minek csináljuk ezt a sok furcsaságot? Minek? Hiszünk a babonákban, mert azt mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy nincs mindenre válasz. És tudjuk, hogy az élet rejtélyes dolgokat tartogat. Ne becsüld le a voodoo-t akárhonnan is jön.”
Grace klinika
Grace klinika 1/6 – Félelem vs siker
„Pár száz évvel ezelőtt Benjamin Franklin megosztotta a világgal a sikerének titkát: Amit ma megtehetsz – mondta – sose halaszd holnapra. Ez az ember fedezte fel a villamosságot. Azt hihetnénk többen is megfogadjuk a szavát. Nem tudom miért halogatjuk a dolgokat, de ha tippelnem kéne, azt mondanám a félelem az oka. Félelem a kudarctól, a fájdalomtól, a visszautasítástól. Néha pusztán a döntéshozataltól félünk, merthogy mi van, ha tévedünk, ha helyre hozhatatlan hibát követünk el. Akármitől is félünk egy dolog tuti biztos, hogy idővel a fájdalom, hogy nem tettünk meg valamit nagyobb, mint a félelem, hogy megtegyük. Olyan lesz, mintha egy hatalmas tumort cipelnénk.
…
Ki korán kel, aranyat lel. Kétszer ad, ki gyorsan ad. Aki sokat markol, keveset fog. Nem csinálhatunk úgy, mint akinek nem szóltak. Mind ismerjük a közmondásokat, hallottuk a filozófusokat, a nagyszüleinket, akik mind a rohanó időről beszéltek. Ugye ismerős a mondat: ragadd meg az alkalmat. Mégis néha magunknak kell rájönnünk. El kell követnünk a saját hibáinkat, meg kell tanulnunk a leckét. A ma lehetőségeit besöpörjük a holnap szőnyege alá, de egyszer csak nem megy és akkor végre tényleg felfogjuk, hogy miről beszélt Benjamin Franklin. Hogy jobb tudni, mint sötétben élni. Hogy jobb az ébredés, mint az alvás. És hogy a legnagyobb bukás is, a legcsúnyább, legszörnyűbb hiba is jobb, mintha meg se próbáljuk.”
Grace klinika
Grace klinika 14/4 – Kapcsolatok
„Az emberi agyban százmilliárd idegsejt van, melyek számtalan módon kapcsolódnak. Miattuk tudunk számolni. Beugrik, hol a kulcs és milyen volt apa hangja. Ezek folyton dolgoznak. De ha az agyunk elromlik, nem könnyű megjavítani és akkor nem szabad hibázni. Akit bevisznek a műtőbe, az fél, hogy többé nem ébred fel. De egy agyműtétnél attól félünk, hogy felébredünk. De nem fogunk tudni róla.
…
A gubancokkal az a baj, hogy mire kibogozzuk őket, már késő. Ezért vigyáznunk kell a kapcsolatainkra. Idő kell, törödés és figyelem. Figyelnünk kell rájuk és nyitottnak kell lennünk. Amit csak lehet, mindent összekötünk a lehető legóvatosabban. Aztán már csak imádkoznunk kell. Hogy ne legyen semmi baj.”
Grace klinika