„Csak a vérem maradt. Vegyék el azt is, de ne kelljen sokáig szenvednem.”
Marie Antoinette
Grace klinika 13/8 – Alvás
„Volt egy olasz család, amely sosem aludt. Egy genetikai betegség miatt maradtak ébren. Hónapokig. Aztán a testük egyszerűen leállt. Bár sok éve kutatják, a tudosok még mindig nem tudják, miért alszunk. Csak tudjuk, hogy aludnunk kell. Mert ha nem alszunk, rossz döntéseket hozunk. Kimondjuk, amit nem kéne. És néha azt is látjuk, ami nincs ott.
…
A fáradtságunk elér egy szintet. Egy szintet, ahol már semmi nem számít. A testünk fáj, az agyunk eltompul, mintha egy alagutban lennénk és csak alvásra vágyunk. De hogyan bírjuk mégis? Hogy hogy nem ülünk le és adjuk fel? Ez néha könnyű. Néha fejben egy játékot játszunk. Kitalálunk valakit. Egy jó embert. Vagy bármit, hogy tovább bírjuk.”
Grace klinika
Grace klinika 11/25 – Otthon, család
„Emlékszem a suliban valaki azt mondta én csonka családból jövök. Ezt mondták, ha valakinek elváltak a szülei. Bár a mi családunk egyáltalán nem a válástól lett csonka. Mikor ezt hallottam gyerekként, azt hittem a csonka családokban csonka emberek élnek. Butaság volt, hiszen csak egy gyerek voltam. De még ma is csodálkozom.
…
Házat bármiből lehet építeni, olyan erősre amilyenre akarjuk. De otthont? Egy otthon sokkal törékenyebb annál. Egy otthon a bennelévő emberektől otthon. És az emberek összetörhetnek persze. De minden sebész tudja, a törés összeforrhat, a sérülés meggyógyulhat. Mert bármilyen sötét is van a nap, majd újra felkel.”
Grace klinika
Gyilkos elmék 5/7 – Cyril Connolly az írásról
„Inkább írj önmagadnak közönség nélkül, minthogy közönségnek írj és elveszítsd önmagad.”
Cyril Connolly
Gyilkos elmék 6/10 – Madeleine L’Engle a sebezhetetlenségről
„Gyerekkorunkban azt hisszük, hogy felnőttként már sebezhetetlenek leszünk. De a felnőttség a sebezhetőség elfogadása és csak az élhet, aki sebezhető lesz.”
Madeleine L’Engle