„Csak akkor tehetsz meg mindent, hogyha már semmid sincs.”
Harcosok klubja
„Csak akkor tehetsz meg mindent, hogyha már semmid sincs.”
Harcosok klubja
„Ahhoz, hogy jó diagnózist állítson fel egy orvosnak mindig változtatnia kell a nézőpontján. Először meghallgatjuk a betegeink véleményét. Bár nekik sokszor gőzük sincs arról, hogy mi történik. Ezért megvizsgáljuk a beteget minden lehetséges szemszögből. Kizárunk dolgokat. Új ismeretre teszünk szert. Próbálunk rájönni, hogy mi lehet a baj. Kikérik a szakvéleményünket, hátha meglátunk valamit, amit a másik nem vett észre. A betegnek egy nézőpont jelentheti a különbséget élet és halál közt. Az orvosból ugyanez dühöt vált ki, mert akadt valaki, aki lekörözte.
…
Ha olyan végzet felé száguldunk, amivel nehéz szembe nézni, akkor szoktunk szakvéleményt kérni. És néha a válasz megerősít abban, amitől rettegünk. De néha új megvilágításba kerül egy probléma, amitől mindent másképp látunk. Miután mindenkit meghallgattunk és minden utat átgondoltunk, végül megtaláljuk, amit kerestünk. Az igazat, de ezzel semmi nem ér véget. Mert ott kezdődik minden újra. Új kérdések hadával.”
Grace klinika
„Az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogy elgondolta előre az ember.”
Móricz Zsigmond
„Minden feleség szekrényében lapul egy ruhadarab, ami többet mond tulajdonosáról, mint amennyit az illető önmagáról elárulni szeretne. Lehet az egy póló, amit ki nem állhat mégis szó nélkül felvesz. De lehet egy fehérnemű, amiről tudja, hogy nem az övé mégis mélyen hallgat róla. Vagy egy ruha, amit egykor szeretett és most rá sem bír nézni. Igen. Egy nőről sokat elárul az, amit magára vesz. De még többet elárul az, amit magáról levesz vagy akinek a kedvéért leveszi.”
Született feleségek
„Mindenki azt hiszi, hogy az orvosok a legfelelősségteljesebb emberek. Életel múlnak rajtuk. Nem bolondok. Nem feledkeznek el fontos részletekről. És nem hoznak idióta döntéseket. Mert az baj lenne, igaz?
…
Felelősséget vállalunk. A betegeinkért. A baj csak az, hogy ez a munkában ki is merül. A magánéletben nem gondolunk át semmit. Nem hozunk józan döntéseket. A kórházban mást se csinálunk egész nap. De ha rólunk van szó, már nincs mihez nyúlnunk. De megéri felelősséget vállalni? Mert ha bevesszük is a vitaminokat, és fizetünk adót, és nem vágunk a sor elejére. A világegyetem elénk sodor embereket, akiket szeretünk. De aztán mégis kicsúsznak a kezünkből és akkor mink marad? A vitamin. Semmi más”
Grace klinika