Henry Ford a sikerről

„Többet tenni a világért, mint amennyit a világ tesz érted – ez siker.”

Henry Ford

Grace klinika 5/18 – Veszteség

„A sebészek nem a kedvességről és gügyögésről ismertek. Arrogánsak, türelmetlenek, gonoszak leggyakrabban. Azt hinnénk nincsenek barátaik. Ki viselné el őket? De a sebészek olyanok, mint a nátha. Kellemetlenek és kitartóak. A sebészek kellemetlenek, agresszívak, megállíthatatlanok. Olyan emberek, akikre szükséged lehet, ha pácban vagy.

Ha orvos vagy, az nem könnyíti meg a barátkozást. Talán, mert az élet és a halandóság folyton az arcunkba csap. Vagy mert ha minden nap látjuk a halált, kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy az élet, minden perc kölcsönkapott idő. És minden ember, akivel törődni kezdünk újabb veszteség az összesítésben a vonal alatt. Ezért van az, hogy annyi orvos van, aki egyáltalán nem is barátkozik. De mi többiek kötelességből mozgatjuk a vonalat És minden veszteséget olyan messzire tolunk, amennyire csak lehetséges.”

Grace klinika

Grace klinika 11/2 – Rejtvény

„Imádom a rejtvényeket kiskorom óta. A rekordom a pénteki new york times rejtvényénél 11 perc. 13 voltam. Próbálom megdönteni. Ez dicsekvésnek tűnt. Úgy értem, ha belekezdek egy rejtvénybe nem teszem le, amíg nincs kész. Szerintem a rejtvények miatt lettem orvos. Hiszen ez is egy nagy rejtvény. Összegyűjtünk minden adatot, felmérjük a bajt. Összpontosítunk. És végül megoldjuk. Az emberek keményebb diók. Nincs konkrét megfejtés. És nem is kapunk meg minden adatot.

A legtöbb rejtvénynél az utolsó információ a legfontosabb. Legyen az egy orvosi probléma. Vagy hogy kik vagyunk? Vagy hol a helyünk? Az utolsó információ a döntő. Ezért vagyunk olyan elégedettek, amikor megfejtettük a rejtvényt. Kivéve, ha mégsem az a jó megoldás. Ilyenkor azt kivánjuk bár bele se kezdtünk volna a rejtvényünkbe.”

Grace klinika

Charlotte Brontë a gonoszokról

„Csak azokhoz akarok jó lenni, akik jók hozzám. Ha az ember mindig azt teszi, amit a kegyetlenek és igazságtalanok kívánnak tőle, ezzel nagyon is megkönnyíti a rossz emberek dolgát. A gonoszoknak akkor nem kell félniük semmitől, és így nem is igyekeznek megjavulni, hanem mindig gonoszabbak és gonoszabbak lesznek. Én azt gondolom: aki ok nélkül bánt, azt vissza kell ütni, olyan keményen, hogy elmenjen a kedve a kegyetlenkedéstől.”

Charlotte Brontë