“Az aggodalom nem képes megóvni bennünket a holnapi szomorúságtól, de meg tud fosztani minket a mai nap élvezetétől.”
James Kurtz
Grace klinika 12/13 – Közönség
„Az egyetemen ismertem valakit aki hétvégenként bűvész volt gyerekek szülinapi zsúrjain. Ez elég furcsa érzés. Ha ketté akarunk vágni valakit, azt gyakorolnunk kell. Ha színpadra lépünk és mindenki minket néz, nem akarjuk, hogy a közönség lássa, izzadunk. A cél, hogy csak a varázslatot lássák.
…
Nem véletlenül nem akarunk mindent elmondani. Közönség előtt még a legkisebb dolgokat is hatalmasnak érezzük. A nagy pillanatokat pedig egészen világrengetőnek. A lényeg, hogy a feszültség miatt ne szalasszuk el a lehetőségeket. Csak álljunk ki pörén és félve. És képzeljük azt, nem lát senki.”
Grace klinika
Született feleségek 8/9 – Elszigeteltség
„Egy olyan békés nyugodt környéken, mint a Lilaakác köz még a legapróbb szabályszegés is arra sarkallhat, hogy rendőrt hívjunk. Ha a szomszéd kölyök meggondolatlanul dobálódzik. Ha a saját gyerekünket móresre kell tanítani. Ha az utcabeli kamaszok együttest alapítanak. Igen. A Lilaakác köz hölgyei hozzá voltak szokva, hogy a rendőrséget hívják. Ahhoz azonban a legkevésbé sem, hogy a rendőrség hívja őket.
..
Mikor a barátnőimnek a leginkább szükségük volt egymásra, pont akkor maradtak végtelenül magukra. Az egyik az őrjítő kényszerrel, hogy megtalálja a férjét. A másik egy fájdalmas titok leleplezésének a következményével. A harmadik a sehova sem tartozás ürességével. Ám a negyedik barátnőm számára az elszigeteltség érzése annyira teljes volt, amitől talán már nincs is menekvés.”
Született feleségek
Victor Hugo – rabszolgaság vs szabadság
„Abban a szeszélyben, hogy önként lemondunk szabad akaratunkról, és alávetjük magunkat olyasvalaki szeszélyének, akinek erről sejtelme sincs: a játékosan csapongó függetlenség a vak engedelmességgel elegyedik. Valami átmenetféle ez a rabszolgaság és a szabadság között.”
Victor Hugo
Francois de la Rochefoucauld az irigységről
“Irigységünk mindig tovább tart, mint azoknak a boldogsága, akiket irigylünk.”
Francois de la Rochefoucauld